Kedves Donát! Kedves blog!

Azért írok, mert tegnap (2010. december 22.) volt szerencsém megtapasztalni, hogy milyen egy igazi balkáni vasút (Nyugat-)Európában.

Egynapos kirándulásra mentünk Bécsbe, a reggeli (60-as) Railjettel, majd este az utolsó vonattal, a Daciával (347) haza. (Tavaly a Dacia még EuroNight volt, az utolsó vonat pedig a 69-es rj.) A Railjet ismét megmutatta, hogy hogyan kell működnie egy vonatnak. Hazafelé viszont nem volt ilyen szerencsénk.

A szerelvény 2-2 ÖBB háló- és fekvőhelyes kocsiból, valamint 6 CFR kocsiból állt. A kocsi, amelyben utaztunk, nem volt európai vonathoz méltó, ilyen szerelvényt szerintem még a MÁV(-START) sem állítana ki nemzetközi vonatként. A fülke és kocsi, amelybe a helyjegyet kaptuk (411-es kocsi, 8-as fülke), meglehetősen koszos volt, és a mosdóban nem volt víz. (Ez utóbbi lehet, hogy az ÖBB hibája, de én kétlem.) Annál több EU-s polgártársunk utazott a vonaton hazafelé (a helyfoglalás szerint Dévába), és ők is sokat tettek a vonat további bemocskolásában, cipőstül álltak fel az ülésekre, hogy teherautónyi csomagjukat fel tudják valahogy préselni a csomagtartóra; és mivel már (amúgy nagyon helyesen) nemzetközi vonatokon nem szabad dohányozni, folyamatos váltásban jártak a WC-be cigarettázni, de a füst nem csak ott volt érezhető.

Mosdóba sem mertünk kimenni, nemhogy aludni, pedig egy éjszakai (régen EN) vonaton az ember szívesen megtenné. Amikor pedig Magyarországon magyarul beszéltünk, szúrós tekintettel néztek ránk – pedig egymás között előfordult, hogy ők is (halkan, de észrevehetően) magyarul beszéltek.

Amikor pedig egyszer mégis kimerészkedtem a mosdóba, amíg vártam, hogy egyikük befejezze cigarettáját, észrevettem, hogy az egyik kapcsolószekrény ajtaja teljesen nyitva volt, és onnan kábelek lógtak ki. Ekkor nem volt nálam fényképezésre alkalmas eszköz, így csak leszálláskor tudtam lefotózni, ekkor már „csak” egy ujjnyira volt nyitva…

Jó 20 perc késéssel értünk a Keletibe, de akkor már menekültünk a vonatról. Szerintem egy nemzetközi vonatnak olyannak kell lennie, mint a Railjet, és nem mint a Dacia Express… Csak azon csodálkozom, hogy egy ennyire lepukkadt szerelvényt az osztrák vasút el mert indítani.

/A vonathoz a magyar vasútnak semmi köze sincs, hacsak az nem, hogy tavaly óta lekerültek róluk a magyar kocsik./

Üdvözlettel:

B.Á.

Mai esetem azt bizonyítja, hogy a MÁV vezetősége még karácsonykor is csak azt nézi, hogyan húzhat le több bőrt az utazó közönségről. Logikus, hiszen az ünnepek előtt sokan utaznak, ilyenkor kell profitot termelni azoknak a balekoknak a kárára, akik nem tudják másképp megoldani, hogy a szeretteikkel töltsék a karácsonyt.

A lényeg röviden: egy ma, december 23-án este induló vonatra szerettem volna jegyet vásárolni. Mivel a közelmúltban változott a menetrend, tegnap este az elvira.hu-n kerestem, hogy melyik vonattal tudok majd hazamenni, és megakadt a szemem a következő híren: Karácsonyi és újévi közlekedési rend. (http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14cfe185cd54d3) Itt az alábbiakat írják: december 23-án, csütörtökön pénteki menetrend lesz érvényben. Gondoltam, akkor jól hallottam: napközben a rádióban is azt mondták, hogy ma péntek lesz a közlekedés szempontjából... Ez azért fontos számomra, mert 26 éven aluliként 33 százalékos kedvezményre vagyok jogosult, amit hivatalosan péntek 10 órától vasárnap 24 óráig lehet igénybe venni.

Reggel viszont az egyébként nagyon kedves pénztáros hölgy azt mondta, nem adhat kedvezményes jegyet a mai napra, mert a kedvezmény csak 24-étől érvényes. Még a pecsétes papírt is megmutatta egy pillanatra, amelyben a vezetőség erre felhívta a figyelmüket... A MÁV vezetősége szerint tehát a menetrend ugyan pénteki lesz, de azért a pénteki kedvezményt nem lehet igénybe venni. (Az előbb hivatkozott honlaphírben erről azért elfelejtettek szólni...)

A szünet alatt nem volt poszt, viszont mától ugyanúgy lesz minden hétköznap 8-kor, mint eddig, tehát ha nincs levél, poszt sincs. De egyelőre most van elég.

Tisztelt Máv-Start Zrt.! Tisztelt Raáb Donát!

Rendszeresen utazom a Más-Start Zrt. vonalain, leginkább azért, mert néha olyan későn megyek haza, mikor már nekem megfelelő Volán járat nem indul Budapestről. Az elmúlt évek folyamán sok mindent megszoktam a magyar vasúttól, volt, hogy kimaradt vonatom, volt, hogy a kalauz a másfél órás út alatt egyszer nem ment végig a vonaton. Már az sem lep meg, hogy vasútnál minden évben az első hó meglepetéseket okoz, hogy a vasúti dolgozók minden évben újra fedezik fel azt az egyszerű tényt, hogy a víz kitágul, mikor megfagy.

De ami tegnap történt, az kicsit felháborított. 9 órakor értem be a Nyugati pályaudvarra, néztem a kijelzőn: 9:13-kor indul a 9-es vágányról a vonat Lajosmizsére. Nagyszerű, ezzel szeretnék utazni. Odabattyogok a 9-es vágányhoz, a szerelvény bent is áll, de gyanúsan sokat állnak előtte. Mint kiderült, a szerelvény zárva. Nézem a kijelzőt a vágány elején, semmi információ rajta. 9 óra 20 perc körül megjelent, hogy a vonat 10 perc késéssel indul, (7 perc késéssel a menetrendhez képest!), majd 9 óra 25 perc körül az, hogy hogy a késés várhatóan már 30 perc. A kijelzőről az összes információ eltűnt 9 óra 40 perc környékén.

Később, mint az információn kiderült, a járatot törölték. A nagyszerű hír, hogy ezt be is mondták a hangosbemondóban: 10 óra 10 perc körül, majdnem egy órával a vonat menetrend szerinti indulása után, fél órával a törlés után. Az információs pultnál a kolléga semmilyen információt nem tudott adni arról, mikor indul vonat Lajosmizse felé. Mondta, hogy amint beérkezik egy szerelvény, amit el tudnak indítani visszafelé. Mondta ezt akkor is, amikor már az érkező vonatok közül egy sem késett, az összes késő járat beérkezett.

Idő közben a 10:48-as vonat is kimaradt minden jelzés nélkül. Ezt legalább már ki sem írták az információs táblára, mint induló szerelvény. Ha nem kap el 11 óra felé egy segítőkész vonatkísérő (a narancssárga mellényes emberek, akik a vonatokon vannak a kalauz mellett) az állomás területén, akivel még a 9:13-as vonatra vártunk közösen, akkor még további órákat vártam volna az indulásig. Persze az információs pultnál a munkatárs még ekkor sem tudott semmivel felvilágosítani minket.

Tudom, hogy technikai problémák, azaz felsővezeték-szakadás volt, ráadásul a váltókkal is volt valami gikszer. Az eset folyamán több dolog is eszembe jutott, amin javítani lehetne szerintem. Az első, hogy ilyen esetben 5 percenként be kéne mondani az állomás területén, hogy felsővezeték-szakadás miatt késések várhatóak, és mindezt ki kéne írni az összes információs táblára (a pénztáraknál, a vágányoknál továbbá a 10-13-as vágányok feletti nagy táblára). Így mindenki értesülhetne róla.

Ami nagyon felbosszantott, az az, hogy a szerelvény, ami 9:13-kor indult volna, bent állt az állomás területén, ámde zárva volt. Senki nem volt képes arra, hogy kinyissa, így többen kint fagyoskodtunk a szerelvény előtt. Nem hiszem el, hogy ne lett volna egy szabad ember, aki ki tudja nekünk nyitni azt.
Továbbá idegesítő még, hogy a váróteremben, ami az egyetlen meleg hely az állomáson, nincs információs tábla. Így, ha a munkatársukra hagyatkozva, az információs tábláról akartam értesülni a vonatindulásról, kint kellett fagyoskodnom a 10-13-as vágány előtti táblánál.

Remélem észrevételeimet megfontolják, és javítanak azon, hogy a későbbiekben ilyen ne fordulhasson elő!

Üdvözlettel:
N. V.

Tisztelt Máv Start Zrt!

A tegnapi nap folyamán volt szerencsém sokadjára a MÁV-val utazni. Az
elmúlt évek tapasztalai után megint sikerült rendesen
felidegesíteniük. Gödöllőről szerettem volna Nyíregyházára jutni, az
5506-os sebesvonattal és a 653-as IC-vel füzesabonyi átszállással. Az
átszállás mindig egy katasztrófa, mert hiába a 8 perces átszállási
idő, valahogy mindig úgy jön ki, hogy épp sikerült átrohanni az
IC-hez. Most is ez történt, futva elérem a beérkező Intercity vonatot,
ami aztán ott is maradt, mert a mozdonyban elromlott valami (éreztem
is egy kis égett szagot a vonathoz rohanás közben).
Na itt kezdődtek a problémák. Semmit nem tudtunk a mozdonyról,
semmiről, csak hogy "segélygép" érkezik - ez tőlem lehet egy hókotró
is, arra gondoltunk többen, hogy hóakadály van a sínen vagy hasonló.
Mindenesetre még csak megbecsülni sem tudták, mondtak 20 percet,
bizonytalan időt, mindent, hogy mikor indulhatunk tovább. Közben
megérkezett az 528-as sebesvonat, amivel Miskolcig (esetleg
Szerencsig) el tudtunk volna jutni. Természetes volt, hogy átszállunk,
mert még mindig jobb haladni, mint ülni a fűtetlen rossz mozdonyú IC-n
"bizonytalan ideig". Ezek után megérkeztünk Miskolcra, majd a
sebesvonat ott menetrend szerint áll. Közben hallottuk a bemondón,
hogy az eredeti 653-as IC mégis csak indul egy szomszédos vágányról
rövidesen. Így leszálltunk az 528-as sebesvonatról, és átmentünk a
másik vágányra, ott össze volt rakva egy 3 IC kocsiból álló
szerelvény, de senki semmit nem tudott mondani arról, hogy ez a vonat
mikor fog elindulni, mikor lesz előtte mozdony, semmit... A vonaton
valamilyen szintű fűtés volt és világítás is, egy darabig, aztán
maradt égve 4 lámpa, és egyre hidegebb lett, már az ajtókból is elment
a levegő, így leszállni se tudtunk volna, ha akarunk sem (nyilván ott
valami vészkapcsolókkal megoldható lett volna, de annyira nem volt
veszélyérzetem). Közben akárkit kérdeztünk, senki nem tudott semmilyen
információval szolgálni azzal kapcsolatban, hogy mikor lesz mozdony,
semmi. Aztán a történésekből sikerült rájönni, hogy mozdonyunk úgy
lesz, hogy a lerobbant 653-asért küldött "segélygép" - ami kiderült
egy másik mozdony, visszahozta a 653-ast, és azt átteszik az új 653-as
szerelvény elé. Idő telik, fűtés, világítás, ajtó, információ nincs.
Na egyszer csak lett mozdonyunk, elindult a fűtés, és vártuk, hogy
akkor induljunk. DE: a mozdonyvezetőnek lejárt a munkaideje, és át
kell adja, amiről megint azt mondták, hogy bizonytalan ideig eltart.
Hogy lehet, hogy egy napi rutinfeladat idejét még csak megbecsülni sem
képesek? Na mindenesetre lassan 2 órás késésben volt a vonatunk, és MI
UTASOK kitaláltuk, hogy már érkezik a következő kör IC, az 568-as.
Persze azt megint nem tudta senki, hogy hányadik vágányra, majd
érkezés előtt 1 perccel be is mondták, hogy hová. Semmivel sem
hamarabb. Na úgy döntöttünk néhányan, hogy arra átszállunk,
természetesen hely és pótjegy nélkül - 2 órás szenvedés után
megérdemeljük, fizikailag ötödik vonat volt amire felültem
Füzesabony-Miskolc viszonylatban. Meglepő volt, hogy azon a vonaton
mit sem tudtak az előttük levő problémájáról. Mindenesetre egyes
utasok elég nagy vitatkozása mellett sikerült valami központi
engedélyt kapni, hogy ugyanmár ne legyünk megbüntetve. 5 óra alatt
sikeresen meg is érkeztünk Nyíregyházára, a menetrend szerinti 3 órás
út alatt.
Amit tapasztaltam, az teljesen ellentmond az utasbarát hozzáállással,
ugyanis több ponton értelmetlen, lassító, hiányos intézkedést véltem
felfedezni. Hogyan lehetett volna a helyzetet megoldani?
- mindenkit átszállíttatni a gyorsvonatra és Miskolcon már kész
pótvonat várja az utasokat MOZDONYVEZETŐVEL, amivel továbbutazhatnak,
nem még segélygépet küldözgetni, meg csatolgatni oda-vissza 2 órán
keresztül. Ha elbírta volna még a gyorsvonathoz hozzá lehetett volna
csatolni a lerobbant szerelvényt és behúzni Miskolcig az utasokkal
együtt, de egy átszállás se lett volna nagyobb gond. Aztán meg majd a
háttérben megoldják a hibás szerelvény Miskolcra vontatását, az ránk
utasokra, nem tartozik...
- az lett volna a minimum, hogy a kialakult helyzetben az 568-as
intercityre való átszállást úgy kommunikálják, hogy szólnak a 653-as
kalauzainak időben, ők felszállnak a vonatra és kihirdetik a
lehetőséget - nem pedig a vonat beérkezése előtt 1 perccel bemondani
az állomás hangos utastájékoztató rendszerében - ami nem mellesleg
alig hallható a bezárt IC kocsiban... Jah és az 568-as IC-re már
odaszólni, hogy ez meg ez történt, és bánjanak megértően a kimerült
utasokkal, esetleg biztosítsanak nekik egy forró teát a
kellemetlenségeik miatt. Ehelyett konfliktusba kellett keveredni az
568-as kalauzával, mert ő nem tudott semmiről, és utasítás, hogy az
utasnak nem szabad semmit elhinni. Na ez aztán az utas-vevőorientált
hozzáállás.

Azt hiszem az elvárásaim nem nagyok, hiszen ennek így kellene működni,
nem pedig úgy, hogy senki nem tud semmiről, és a FIZETŐ MÁV által
keletkezett problémák sorával küzdő utast alapból csalónak, hazugnak
nézzük. - Ezek után nem csoda, ha már nem tudnak kulturáltan
viselkedni - gondolok itt a velünk sorstárs idősebb házaspárra,
akiknél a kulturált viselkedés tűrésküszöbét átlépte a kialakult
helyzet. És nem hibáztatom őket, mert még csak a közelébe se kellett
volna érnie a helyzetnek egy normálisan működő szolgáltató szemléletű
cég esetén.

Most utaznék legközelebb vonattal, Nyíregyházáról a reptérre, de ezek
után nem merem bevállalni, mert nagyon nem lenne jó lekésni a gépet,
és ilyen szervezetlenség mellett bármilyen problémából képesek 2 órás
késést faragni, amire megint nem megoldás, hogy ezzel már kalkulálok
és egy fél napot a reptéren töltök emiatt...
A mostani esetnél a pszichés próbáratételt leszámítva nem ért
meglepetés, mert eleve kalkuláltam azzal, hogy Füzesabonyban nem
sikerült a 8 perces átszállási idővel átszállni a 653-asra, csak az
568-asra. Talán jobb is lett volna, nyugisan ücsörögni 2 órát a
füzesabonyi váróban mint próbálni előrébb jutni a szembejövő
akadályokkal.

Külön tisztelet a 21. századi színvonalon üzemelő Elvira rendszernek,
ugyanis a mobilomról folyamatosan tudtam nézni, hogy az egyes vonatok
hol járnak, és ezáltal a MÁV-os dolgozókkal szemben is tájékozottsági
előnyre tettem szert.

Nem tudom miért jó elvenni az emberek kedvét a vasúttól, pedig sokkal
környezetbarátabb és kényelmesebb megoldás tud lenni sok esetben,
szemben az egyéni autózással. Még ha be is üt 1-2 eset (mindenhol
előfordulhat), azt az ember elfogadja, ha legalább azt látja, hogy a
hozzáállás biztató, de ezt sajnos nem láttam, így nem látok reményt
sem, hogy rövidtávon szignifikáns javulás fog bekövetkezni.

Üdvözlettel: T. A.