Dávid hazafelé IC-vel utazott, amikor elromlott a vonat. Átrakták őket egy másik vonatra, amin persze tömegnyomor lett. Dávidnak ezután jött csak a fekete leves, hiszen neki is ki kellett töltenie azt a nyomtatványt, amivel visszakaphatja a helyjegye árát. A történetet egy-az-egyben átvettem Dávidtól, aki megkért, hogy a blogjára azért dobjak egy linket. Hát íme:
Pest-Gödöllő: 1 óra
Megjártam Pestet valamelyik nap vonattal (az biztos, hogy többet nem). Odafelé semmi különösebb gond nem volt, fejtettem a rejtvényeket elmebeteg módon és egész gyorsan elrepült az a ~2 óra. Pest az elmúlt 1-2 hét alatt se változott semmit, leszámítva, hogy a Keletiben és környékén még több a hajléktalan. Kijöttemkor épp két roma úriembert igazoltattak a rend őrei, nem irigylem a munkájukat. Hétvége örömére jó nagy tömeg is volt, alig jutottam el a metróig. A kallereket természetesen most sem zavarta különösebben, hogy mutatok-e nekik bármit, kedélyesen ették a tökmagot. A Déliben épphogy elértem a vonatot, egy csaj mögöttem már hiába nyomkodta a gombot – őszintén sajnálom, remélem olvas.