Pretoryan egy részletes elemzést küldött arról, hogy mely vonat típusokon milyen a kerékpár szállítás., illetve leírja, milyen nehéz a kerékpárok le- és feladogatása a különféle állomásokon.
Bár a levél kicsit hosszú, érdemes elolvasni, mert a kerékpárosok okulhatnak belőle, a nem kerékpáros kollégák meg láthatják, milyen is a helyzet - kit illik szidni és kit nem illik szidni egy-egy kerékpáros konfliktus miatt.
Íme a levél (írjátok meg ti is a véleményeteket, mert megint kezdenek ritkulni a levelek a postaládánkban!):
Szia Vittore!
A felszólítás hatására vettem erőt magamon, és írok hosszút, és relatív dörgedelmeset. Azért relatív, mert néhány éve kezdtem el bringázni Bpesten, és akkor még szomorúbb volt a sorsunk mint ma, enyhe javulás érzékelhető, de ez annyira enyhe mint a 40 fokos lázas betegnek a 38.5.
Miért is bringázom? Mert bringázni jó, és költséghatékony. A két MÁV-os bérlettel megspórolok nagyjából havi 6000 HUF-ot, aminek mondjuk a felét költöm vissza a bringára éves átlagban, de ha belegondolok akkor még így is megmarad 36000 forintom 12 hónap alatt. Ezenkívül elég stresszes munkakörben dolgozom, nagyon kellemes érzés egy végigdolgozott nap után kitekerni magamból a feszültséget. Mindemellett észrevettem hogy Budapest bármelyik pontját könnyedén elérem bringával, sokszor az átszállások miatt gyorsabban mintha BKV-val mennék (és a dugók miatt autoval). Ennyit erről nem akarom ragozni, de azt sem szeretném ha a kommentekben úgy kezdenék a kollégák, hogy járjak BKV-val. Nem teszem, mert nem hatékony.