A pénteki posttal, illetve a kommentekkel kapcsolatban eszembe jutott egy sztori, ami szintén ezen a vonalon esett meg. Hűen tükrözi az utasok viszonyát a mutyihoz.

Esti vonattal mentem haza, a vonaton kevesen voltak már, így ülőhelyem is volt, amit kihasználva gőzerővel dolgoztam. Pilisvörösvárnál szállt fel a kocsiba a jegyvizsgáló, aki egy fiatal hölgy volt; mindenkinek kezelte a jegyét, ha nem volt kiadta. Nem voltak sokan hamar elért az előttem ülőhöz, aki egy jól szituált középkorú úr volt. (Csak gyanítom, hogy Óbudán szállt fel, mert Aquincumnál még nem láttam). Mikor kérte a jegyét az úriember lobogtatott egy kétszázast és ellentmondást nem tűrő hangnemben közölte vagy kétszázas jegy nélkül vagy semmi. A kalauz próbálta elutasítani, de a férfi szó szerint belenyomta a zsebébe. Szegény lány olyan vörös volt a szégyentől, hogy tőlem a jegyet el is felejtette kérni. Fél szemmel láttam, megnézte mennyit kapott, majd gyorsan nyomtatott egy jegyet. A jegyet letette egy üres ülésre és vérvörös arccal továbbállt. Mikor leszálltam megnéztem és valami Pilisvörösvár-Klotildliget viszonylatra kiállított egész áru jegy volt. Mielőtt leszálltam Klotildligeten megkérdeztem az úriembert, hogy ez mire volt jó, és hova utazik. Azt mondta, hogy Piliscsabáig utazik, és elvi kérdés, hogy a MÁV-nak egy büdös vasat se fizet. Inkább megvesztegeti a kallert, de a MÁV-nak semmit. Így neki is olcsóbb és a vasutas is jól jár. Igen, gyakorlatilag 100 forintot nyert emberünk ezen az egészen, pedig nem hinném, hogy rászorulna öltözete alapján. Nem sokat tudtam vele beszélni, mert le kellett szállnom, de azért elgondolkodtató eset. 

Sok utas természetesnek veszi, hogy nyugodtan mutyizhat, és a legtöbb jv korrumpálható. Ez szerencsére nem így van. Nagyon sok jv nem mutyizik és ők az igazi vasutasok. 
Persze a bliccelésnek, mutyizásnak a melegágya maga az Esztergomi vonal. Mint a  legtöbb agglomerációban közlekedő vonaton itt is rengeteg az utas. Sokszor közlekedni sem lehet az ülések között, hiszen az emberek egymás hegyén-hátán utaznak. Mivel rengeteg megállóhely, olyan állomás van a vonalon, ahol a reggeli órákban nincs menetjegy kiadás, így az utazók nagy része menetjegy nélkül száll fel a vonatra. A tömeg következménye, hogy a kalauz az estek 50-60 százalékában nem jut végig a vonaton, így szinte minden második utazás ingyenes a nem bérlettel utazóknak. Ha ehhez vesszük még a fenti utashoz hasonlókat, hozzáadjuk a megvehető jegyvizsgálókat, elképesztő képet alkothatunk.

Mint írtam már az előző postban, csak azt lehet megvesztegetni, aki hagyja magát, és akit megvesztegetnek, induljon a szándék bármilyen irányból. Sajnos az a tendencia, hogy a mutyizást sokszor az utasok maguk is elvárják... Itt is látszik, hogy ma hazánkban sok minden más mellett az utazási kultúra is hiánycikk...