Lehet csak nekem egyértelmű, hogy a vonatok a vakvágányról indulnak a Margit-híd budai hídfőjénél, de nehéz lenne kiírni, hogy menjé' fel a vonathoz? A másik, ami abszolút undorító, az a kedves pénztároskisasszony hozzáállása. Nyilván az utas hazudik. De mégis a fel nem használt jegyről hogyan kérjünk igazolást a jv-től? He?
Szombat délben Budapestről Piliscsabára kellett utaznom. Praktikusnak tűnt a vonat, bár még soha nem használtam ezt a vonalat. Ki is néztem a megfelelő vonatot, ami ebben az időszakban a Margit-híd budai hídfőjétől indult. Tíz perccel a menetrend szerinti indulás előtt megvásároltam a jegyet, majd mint aki jól végezte dolgát, az aluljáróból lementem a Hév megállóba (a felszín alá), ugyanis jól tájékozottnak véltem magam. Több helyről értesültem már korábban, hogy a vonatok a Hév vonalán közlekednek Kaszásdűlőig, és minden Hév megállóban megállnak. Nos szerintem a Hév megállója a Margit-hídnál a felszín alatt van.
Mivel volt még nyolc percem a vonat indulásáig, végigsétáltam a peronon, és szemeimmel kerestem a Máv tájékoztatóját. Keresnem kellett, mert egyértelmű helyen nem volt semmilyen tájékoztató tábla, terelőtábla, felszólítás, semmi. A peron túlsó végén találtam meg azt a nyomtatványt kiragasztva, amit egyébként állítólag szórólapként is osztogatnak.
Még mindig nyugodt voltam, bár már közelgett az indulás időpontja, de ezen a tájékoztatón is egyértelmű volt, hogy a vonatok a Hév megállókban megállnak. Egy szóval sem derül ki róla, hogy a felszín felett, innen jó 500 méterre, a rakparton egy vakvágányról indulnak a Desirok. Végül további keresgélés után rátaláltam arra az A4-es, nyomtatott, celluxszal felragasztott papírlapra, amiről kiderült számomra, hogy rossz helyen várom a vonatot. Persze ekkor már késő volt, igaz nem hiába rohantam, legalább láttam kifutni a vonatot a vágányról, illetve a 4 db, a peronon a vonat mellett dekkoló biztonsági őrt, aki látja, hogy futok, de nem érdekli. Fizetést akkor is kap, ha én szívok, minek strapálja magát…
Kicsit csüggedtem, de hamar eszembe jutott, hogy ott a konkurencia. Szinte azonnal jött a 86-os, én pedig nem sokat gondolkoztam, felszálltam rá, elmentem a Flórián térig, ahol kb. fél órát vártam a Volán buszra, és így összességében 40 perces késéssel kiértem Piliscsabára.
Este hét körül értem vissza vonattal a Margit-hídhoz, és első utam a pénztárba vezetett, jóhiszeműen arra gondoltam, visszaváltom a jegyemet. A hölgy a pénztárban ugyanaz volt, aki délben. Először csak annyit mondtam, hogy szeretném visszaváltani a jegyemet. Erre ő azzal állt elő, hogy hát ez magának meg sem éri, mert fel kell számolnom 250,- Ft kezelési költséget. Ezen egy kicsit megdöbbentem, mert miért ne érné meg nekem az 525 forintból visszakapni 275-öt?? Mondtam is, hogy megértem, de legalább a maradékot kérném. De hogy én ezt a jegyet milyen „régen” vettem, 11.19-kor. Mire én: de hát most jöttem vissza, hogyan hozhattam volna el hamarabb. Próbáltam mielőbb más módon célba érni, ezért akkor nem azon gondolkoztam, hogy visszaváltsam a jegyet.
A hölgyön látszott, hogy nincs jó kedvében. Következőleg azzal vádolt meg, hogy a jegyemet a jegykezelő nem ellenőrizte, és azért akarom visszaváltani, vagy valakitől elkértem a kezeletlen jegyét. Erre persze azt válaszoltam, hogy én arról nem tehetnék amúgy sem, de nem ez történt, higgye el, hanem busszal mentem helyette. Elmeséltem neki az egész históriát, és közben felhánytorgattam, hogy szerintem nem megfelelő a helyszíni tájékoztatás. Ez persze tovább rontotta a helyzetemet, és válaszul kaptam még egy szórólapot, amiből nem derül ki a kritikus kérdés. Kértem is, hogy mutassa meg, hol derül ki róla, hogy a vonat NEM a Hév megállóból indul, erre azt mondta, hogy olvassam végig.
Következő lépésben a hölgy igazolást kért tőlem a jegy fel nem használásáról. Természetesen megkérdeztem, hogy kitől kellett volna ilyet kérnem, mire ő rávágta, hogy a jegykezelőtől. Mire én: Hölgyem, ha nem utaztam a vonaton, milyen jegykezelőtől kellett volna igazolást kérnem?? Mondta, hogy odaadja a szabályzatot, olvassam el. Aztán eszembe jutott, hogy ott a Volán jegy, időponttal, megegyező célállomással, hátha jó igazolásnak.
Mikor megmutattam úgy is látszott, hogy ezzel sikerült megfognom, de azért eléggé duzzogott. Elkezdett valamit keresni, és közben közölte velem, hogy ha ezt vele megfizettetik, rajtam fogja „bevasalni”, amikor legközelebb jövök. Aztán valószínűleg rosszkor, újra előjöttem a hiányos tájékoztatással, amivel nyilván valóan elvágtam a cérnát. Megsértődve dobta vissza az ablak alatt immár többedszerre a jegyemet és finoman fogalmazva elküldött azzal, hogy ő ezt nem fogja visszaváltani, menjek a Nyugatiba, ha akarok. Mindezt természetesen minősíthetetlen stílusban. Persze nem mentem, mert ennyit nem ér az egész, csak hát mérhetetlenül felbosszantott a MÁV, aznap másodszor.
Őszintén remélem, hogy a történetből megfelelő emberek megfelelő következtetéseket tudnak levonni, és ennek megfelelő következményei lesznek.
Kelt Budapest, 2008. július 5. Sz. Botond
