A MÁV újított, és bevezette az ütemes menetrendet. Az alapgondolat, hogy sűrűbben járjanak a vonatok, nem rossz.
Azonban a megvalósítás nem túl jól alakult. Engem a Budapest-Kecskemét vonal érint leginkább. Itt úgy sikerült megoldani a dolgot, hogy minden óra 50 perckor indul egy vonat a Nyugatiból, első három kocsi gyors, az utolsó három pedig IC. Ez azért nem túl nyerő ötlet, mert így az IC is kénytelen megállni ott ahol eddig nem tette, tehát Cegléden és Nagykőrösön, ami jelentősen megnöveli a menetidőt.
Másik hátránya, hogy mivel gyors kocsikhoz van kötve, sokkal hangosabb, mint régen a rendes IC-k voltak. Ezen kívül a vagonok is szörnyen néznek ki. Azelőtt két féle sima másodosztály volt. Egy a kabinos, szörnyen koszos, aminek az ajtaját alig lehet kinyitni. Másik a viszonylag normális, gomnyomásra nyíló ajtós.
Az új menetrend óta az utóbbival nem találkoztam, és az IC első osztályt is lecserélték valami szörnyű fajtára. Gondolom, most, hogy több vonat jár, a legrosszabb vagonokat is használatba kellett állítani.
Persze nem csak a szolgáltatás minősége romlott, hanem az árát is növelték, mivel eltörölték azt a kedvezményt, hogy ha IC-re veszel jegyet, akkor csak a Kecskemét - Kőbány-Kispest távolságot kell megfizetned. Mellesleg az IC kocsik rendszeresen 2-3 utassal közlekednek.
Ma elindultam Kecskemétről. Negyed órával az indulás előtt már ott ültem a pályaudvaron. Az indulási időpontban még mindig semmi. Ekkor hallom, hogy valaki telefonál mellettem, hogy késik a vonat. Odasétáltam a kijelzőhöz, megnéztem, és tényleg. Azonban bemondaniuk, csak az eredeti indulási időpont után fél órával sikerült.
Így több mint egy órát üldögélhettem a pályaudvaron és figyelhettem, amint egy vasutas rohangál, és gyűjti össze azokat a fiúkat, akik iskolából hazafelé menet a síneken keresztül járnak át, hogy lerövidítsék az utat. Először csak csöndesen terelgette be őket egy irodába, majd egészen belejött, már a túl oldalón lévőknek is átordított, hogy "Gyertek csak fiaim, gyertek!" és mikor azok átértek, közölte velük, hogy menjenek be azon az ajtón, mert egy rendőr várja őket.
Később kiderült, hogy nem is rendőr az illető, hanem csak egy MÁV egyenruhás ember, aki a kis fekete noteszába akarta felírni a nevüket. Amúgy a fiúkat nem zavarta a dolog, és nagyrészük röhögve elrohant. Legalább mi, akik a vonatra vártunk jól szórakoztunk a pattogó vasutason.
A következő meglepő dolog akkor történt, mikor végre felértünk Pestre, és bemondták, hogy a pótjegy árát, csak a Szegedről érkező utasoknak fizetik vissza. Tehát aki Kecskemétről indult, 520 forintot fizetett a pótjegyért és 50 percet ült a hidegben (mert az ottani pályaudvaron csak a szabadban vannak padok, hogy a hajléktalanok ne aludhassanak a pályaudvar fedett főtött részén), annak nem jár a visszatérítés. Nem értem, hogy miért...
