Úgy esett, hogy a mai napon dolgom akadt Balassagyarmaton. Vonattal mentem. Magyarkút-Verőcéről 60 km, 900 ft, teljes menetidő 111 perc. Ma volt egy kis késés, 122 perces időtartamú volt a zötyögés. A most következő képsorozat olykor a XIX. századot idézi. Vagy a magyar közlekedéspolitika szégyene? Esetleg a valóság? A feltett kérdésekre mindenki megadhatja a választ.

Indulhatunk?

Magyarkút-Verőce "vasútállomás" alulnézetből. Mindent ellepett a kosz és a dudva. Jönnek ennél sokkal rosszabb, sokkolóbb képek is mindjárt.

 A képen látható épületben valamikor el lehetett végezni a kis és a nagydolgot egyaránt. Ma már a megközelítése is felér egy bátorságpróbával, azt pedig végképp nem értem, hogy a kerti széknek mi a funkciója.

Odabent ez a kép fogad. A falak alig tartják már meg tetőt, hátul lukas a tákolmány, iszonyatos a bűz, s minden a legyek harmincadjára jutott. Valóban így kell kinézni 2007-ben egy pályaudvari WC-nek Magyarországon?