APE kiegészíti a homáros cikket:
A Midnight Express, a vágányzár és az Ikarus esete..
A sztorit nem részletezem, mert azt már utastársam megírta a homárra (is).
Negyed óra után jött egy ezeréves sárga ikarus, aztán kb 20-25 perc amig egy zöld ikarusz is odakeveredett valahonann..
Mi harmadjára fértünk fel a buszra. Ez a busz az első volt, csak addigra már fordult egyet..
Szóval nagynehezen feltuszkoltuk magunkat, muszály volt mindenkinek, mert aki itt lemarad az a vonatról kimarad. ezzel az utolsó busszal jött a kalauz is.
Pechünkre egy enyhén italos koma is mellénk szállt fel, aki már várakozás közben is hangosan anyázott (jogosan) és bizonygatta hogy ő bizony arabokkal is dolgozott már együtt! Bár ez utóbbiban nem értettem az összefüggést :)
Szóval nem nagyon tudta magát tartani önerejéből a zötyögő pattogó buszon a barátunk és mindenkinek nekiverődött aki testközelben volt.
Volt aki azt kifogásolta hogy nem mondták be hová megy a busz és "lehet hogy a vágóhídra visznek minket".
Szóval a buszozás is egy élmény volt..
Ismét megbizonyosodtam arról, hogy milyen csodás a magyar vasút!
Máshol ilyenért már fejek hullanak, itthon meg évente többször is képesek ezt eljátszani
következmények nélkül sajnos.. a többmillió forintos végkielégítés az persze jár, mert olyan nagyszerűen végzik a munkájukat odefenn!
Csak gratulálni tudok nekik!
Üdv.