Ádám igen kellemetlenül járt, mert az IC-n ülve, egy másik utas megérkezésekor derült ki, hogy mindkettőjüknek ugyanarra a helyre szól a helyfoglalásra. Mivel az újonnan érkező a párjával volt, így Ádám a kalauz tanácsára átült az első osztályra.

A történet itt jó véget is érhetett volna, mert egy másodosztályú jeggyel végül is első osztályon utazott a beküldőnk, azonban a folyamatosan felszálló utasoknak mindig át kellett adnia az éppen elfoglalt helyét az első osztályon is, így az utazása koránt sem volt leányálom.

Íme a levél:

Tisztelt MÁV-Start Zrt!

Kerek egy esztendeje annak, hogy az Önök szolgáltatását heti rendszerességgel igénybe veszem, de olyasmihez, amivel legutóbb találkoztam, még nem volt "szerencsém".

Pénteken délután fél 2 tájban elmentem a Nyugati pályaudvarra, hogy jegyet vásároljak az aznap 16 óra 23 perckor induló 563-as (Hajdú) InterCity vonatra, amely Ferihegy-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza útirányon át Miskolc Tiszai pályaudvarra közlekedik.

16 óra tájban felszálltam az említett vonatra és elfoglaltam a helyjegyemnek megfelelő 22-es kocsi 54-es székét. Méla nyugalmamat egy utastársam zavarta meg, aki kb. 5 perccel utánam érkezett és közölte, hogy valószínűleg elnéztem a helyet, merthogy az ő jegye is a 22-es kocsi 54-es székére szól. Ellenőriztük egymás jegyét, a dátum, az IC-szám és mindegy egyéb megegyezett. Ekkor, mivel a kocsi szép lassan megtelt és nem volt lehetőségünk a helyjegyen feltüntetett ülésrendtől eltérni (péntek délutáni csúcs volt ugyebár), a peronon ácsorgó kalauzhoz fordultunk, aki átirányított minket a kollégájához. A másik kalauz, miután ellenőrizte állításunk hitelességét, kérte, hogy egyikünk menjen át az első osztályra, ha van hely. Mivel sors-és utastársam nem egyedül utazott, hanem egy másik hölggyel, így nekem jutott a "lehetőség", hogy az első osztályon töltsem el a Bp. Nyugati és Püspökladány közötti 177 km-t.

A probléma ezzel csak annyi, hogy az egész utam azzal telt, hogy átadjam a helyet egy-egy újonnan felszálló utasnak az első osztályon, s ez igen kellemetlenül érintett, úgy éreztem magam, mint holmi potyautas. Ha az ember helyjegyes vonatra vált jegyet, akkor azt bizonyára nem azért teszi, mert izgalomra vágyik, vagy mert az idegrendszerét szeretné próbára tenni. S még örülhetek, hogy nem kellett végigállnom az utat!

Levelemre csupán egy választ várok, ugyanis borzasztóan érdekelne, hogy hogyan fordulhat elő a MÁV jegykiadó rendszerében, hogy két jegyet adnak el egy helyre. Moziban például ilyesmivel sosem találkoztam. Pedig az csak mozi, nem államvasút. Az említett utastársam elmondásából ráadásul kiderült, hogy míg ő kora reggel vásárolta a jegyét, addig én kora délután, tehát még az sem lehetséges, hogy nem frissített a rendszer és egy időben váltottunk jegyet. Jó lenne, ha az ilyen kellemetlenségeket sikerülne kiküszöbölni, mert meglátásom szerint a XXI. században nem megoldhatatlan egy olyan szoftver használata, amely az ilyen malőröket nem teszi lehetővé.

Várom szívélyes válaszukat!

Köszönettel:

H. Ádám

Ezt a levelet elküldtem az Új MÁV Blognak is.

Frissítés 11.26: Végül is a MÁV elnézést kért és 600 forintos kártérítés nyújtott a beküldőnek e helyjegy miatt.