Gergely kerékpárral utazott a vonaton, de amikor az előírásoknak megfelelően rögzíteni szerette volna, nem találta a rögzítő szíjakat. A kalauznak előadva panaszát azzal rázták le, hogy legközelebb hozzon magával szíjakat is, így majd megoldódik a szíjak hiánya.

Mindamellett hogy a szíjak eltűnéséről nem biztos, hogy a MÁV tehet, a pótlásáról viszont neki kell gondoskodnia, s beküldőnk sem érti, hogy miért lett lekoptatva egy ilyen flegma szöveggel ahelyett, hogy gondoskodtak volna a hiányosság feljegyzéséről.

Íme a levél:

Tisztelt Máv-Start Zrt!

Augusztus 25-én a 22:48-kor induló vonattal utaztam Győrből Mosonmagyaróvárra egy kerékpárral, ezt az utat rendszeresen megteszem. A vonat első kocsijában, egy Desiro-ban már nem az első alkalommal vettem észre, hogy hiányoznak a kerékpárokat vagy babakocsikat rögzítő szíjak. Enélkül nem biztonságos a biciklit szállítani, mert könnyen eldől vagy elgurul a mozgó vonaton, más hely viszont nincs, ahová tenni lehetne.

Szóvá tettem a dolgot a jegyvizsgálónak (alacsony, szőke hölgy, a nevét eszembe sem jutott megkérdezni). Ő először úgy gondolta, hogy ezen a típusú kocsin nincsenek is szíjak, aztán amikor megmutattam a helyüket, és megkérdeztem, hogy talán leszerelte-e valaki, annyit válaszolt, hogy "magyar embertől minden kitelik". Megmutattam neki a feliratot is, mely arra szólít fel, hogy rögzítsem a kerékpárt. A hölgy azonban nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy innen bizony tényleg hiányoznak a szíjak: azt mondta, hogy akkor nekem kellett volna szíjakat hoznom magammal, mert "a tulajdonos dolga, hogy vigyázzon a kerékpárjára", és azzal faképnél is hagyott.

Két panaszom merül fel a fentiekkel kapcsoltban. Az első a rögzítőszíjak hiánya, melyet nem először tapasztalok ezen a vonalon. Kérem Önöket, szíveskedjenek gondoskodni a kocsik megfelelő felszereléséről, különösen, ha a felszerelés használatára feliratban még fel is szólítanak. A másik panaszom a jegyvizsgáló hölgy viselkedésére irányul: annyit szerettem volna, hogy vegye tudomásul ezt a kis hibát és talán jelezze Önök felé, ő azonban kifogástalan udvariasságom ellenére igen hányaveti módon rázott le.

Feltételezem, hogy nem kell komolyan vennem azt, hogy rögzítőszíjakat nekem kellene magammal hoznom a vonatra, de ha mégis, kérem, tájékoztassanak, ugyan hol használhatom őket egy Desiroban.

A levelet elküldöm a MÁV blognak is az érdekesség kedvéért.

Tisztelettel:
* Gergely