Nem irigylem Pretoryant, aki biciklijével utazott haza a MÁV segítségével. A baj ott kezdődött, hogy kimaradt a vonat, így mindenki csak a következővel tudott hazautazni, mely csak egyetlen Flirt-ből állt.

Sajnos a dühös utasok a Flirtben velük együtt szorongó három kerékpároson vezették le a feszülséget, akik a szabályoknak megfelelően elhelyezett kerékpárjukkal elfoglaltak egy üléssort is.

De mi ilyenkor a teendő? Sajnos élünk a gyanúperrel, hogy semmi, max. nyeljük a békát és hallgatjuk az utasok anyázását.

Íme a levél:

Tisztelettel köszönöm ma a MÁV-nak a csodálatos estémet.

A 15:28-kor NYPU-ból induló gyorsított személy 20 perc késést mutatott mikor kiértem az állomásra, ez ugye 15:48-at jelent a számok világában, de a MÁV-nál biztos hogy nem, hogy miért azt mindjárt kifejtem.

Tehát mivel igen igen siettem hazafelé, a kislányomat el kellett vinni az oviból, ezért felszálltam a 15:41-es vonatra ami megdöbbenésemre egy Flirt volt. Ez még nem is lett volna baj, de bringával voltam, és az előrelátó vasutasok egy (1) flirtet állítottak be a vágányra, tehát nem duplát, hanem egyet.

Ergo a 15:28 illetve a 15:41-es vonat összes utasa ezen a vonaton kellett volna hogy utazzon. Igen volna, mert képtelenség volt elférni. A bringaszállítóban a hangulat pattanásig feszülten, mert 3 bringás (köztük én is) volt pofátlan és elfoglalta a teljes ülés sort (tehát a bringaszállításra kijelölt területen lévő lehajtható üléseket, hogy teljes legyen a kép), mondjuk ha nem támasztjuk le rendesen a bringát akkor nagyobb bajt okoznánk, ezt meg kéne értenie a T. utazóközönségnek, ezenkívül valószínűleg több helyet foglalnánk el mint így, de nem is ez a gond, mert ezt a felháborodást még meg lehet érteni az utasok részéről, hiszen ki ne szeretne leülni egy fárasztó munkanap után.

Heti vita-posztunkban ma arról vitázunk, hogy járjon -e ingyenes vonatjegy az álláskeresőknek az adófizetők pénzén? (Ide kattintva elérhető a többiek véleménye, új ablakban nyílik meg!)

A gondom az hogy ismét szembeállítják az utasokat és a bringásokat egy olyan szituációban, amit józan ésszel is ritkán tud az ember normálisan elviselni, de egy felfokozott idegállapotban kifejezetten feszült volt a helyzet.

Út közben a gyorsított nem előzött le minket, úgyhogy élek a gyanúperrel hogy el sem indították, de jó hogy nem vártam rá, talán még mindig ott állnék.

Köszönöm még egyszer ezt az estét, mert rég voltam ennyire feszült, és ideges, köszönöm hogy a napi stressz adagomra még ráhúzott egy nagyot a szeretett vasút társaságunk...