A vesztség fő oka az, hogy a pályavasút indokolt költségeit a központi költségvetés nem fedezte teljes mértékben - hangsúlyozta a pénzügyi igazgató.

A közölt 2009. évi 53,88 milliárd forint veszteségből kiszűrve egy korábbi vitatott áfa visszatérítés 20 milliárd forint közeli összegét, a bázisidőszak vesztesége az eredménykimutatás szerint 33,93 milliárd forint volt.

A nem konszolidált árbevétel 5,3 százalékkal 170,43 milliárd forintra csökkent. Üzemi szinten a veszteség 40,74 milliárd forintról 26,7 milliárd forintra esett vissza. Petrilla György fontos gazdálkodási eredménynek nevezte, hogy a nem konszolidált 221,867 milliárd forint hitel 38,8 százaléka a működési kölcsön, a többi beruházási. Az arányok 2006-ban még azt mutatták, hogy a hitelek nagy része, 61,1 százaléka a működést finanszírozta.

A MÁV csoport auditált, de még jóvá nem hagyott 2010. évi konszolidált vesztesége 32 milliárd forint - válaszolta az MTI kérdésére a pénzügyi igazgató - hozzáfűzve, hogy a csoport meghatározó cége a MÁV Zrt.

Az idei évre még nincs jóváhagyott költségvetés, mert olyan események várhatók, amelyek azt jelentősen befolyásolják - utalt Petrilla György a MÁV hiteleinek konszolidációjára és a közösségi közlekedést érintő más változásokra. Ha a pályavasút megkapja az indokolt költségek megtérítését, akkor az idei számok jobbak lehetnek a tavalyinál - fűzte hozzá.

A pénzügyi igazgató a jegyárak emelését firtató újságírói kérdésre azt mondta: "folyik a munka". Hangsúlyozta: "minőségi javulást szeretnének minél több utas vissza csábításával, annak pedig nem az áremelés az útja". Lantos Csaba, a MÁV igazgatósági tagja nemrégiben egy nyilvános konferencián egyébként azt javasolta, hogy a kormány gondolja meg a jegyárak csökkentését, mert ezzel lehetne utasokat vonzani.

A MÁV csoport gazdálkodásáról szólva Petrilla György hangsúlyozta, hogy a bevételek mindössze 10-12 százalékára van hatása a menedzsmentnek, 90 százalék ugyanis a közszolgáltatással, ennek nyomán pedig az indokolt költségek megtérítésével függ össze. A személyszállításban a térítés már nagyjából fedezi a költségeket, de a pályavasúton nem és nincs forrás a beruházásokra sem.

A magányugdíj-pénztári vagyon átadásából a MÁV adósságának tervezett 300 milliárd forintos konszolidációja azt jelenti, hogy a 270 milliárd forint működési és beruházási hitelek, illetve az ezeket terhelő évi 9 milliárd forint kamatfizetéstől "szabadul meg" a vasúttársaság. A pénzügyi igazgató megjegyezte, hogy a kamatfeltételek egyébként a piacinál jobbak. A hitelek 64 százalékán van állam garancia.

A MÁV likviditása jó, stabil, amit mutat az is, hogy a működési hitelállomány folyamatosan csökken. A gazdálkodás akkor lehet majd nullszaldós, ha a pályavasút költségeit is teljes egészében fedezi a központi költségvetés. Forrásbevonás a pályavasút fejlesztéséhez elsősorban banki kölcsön lehet.

A csoport tevékenységéről szólva a pénzügyi igazgató elmondta, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan csökkentek a személyszállítás mutatói. Az utasok száma 1,7 százalékkal 137,6 millióra, az utaskilométer 7,94 milliárdról 7,55 milliárdra, az ülőhelykilométer pedig 22,64 milliárdról 21,69 milliárdra esett vissza. Magyarországon az utasok 15 százaléka vasúton utazik, szemben a nemzetközi tapasztalatok 8-9 százalékos arányával - jegyezte meg Petrilla György. Hozzáette: ott 6-7 százalékról emelkedett az utasok száma. Középtávon arra számít a MÁV, hogy újra eléri majd a vasúton utazók aránya ismét eléri majd a 15 százalékot.

A teherszállításban némi javulás mutatkozik. Az elmúlt évben már 5,8 százalékkal 15,11 millióra emelkedett a pályavasúti tehervonatkilométer, míg a válság ideje alatt 30 százalékkal esett vissza.