Kedves Donát!

Nem rég bukkantam a blogodra, s szeretném veled (illetve az olvasókkal) megosztani szegedi tapasztalataimat.

Hadd kezdjem ott, hogy nekem nincs bajom a MÁV-val. Lehet, hogy csak szerencsés vagyok, de nekem és kis családomnak mindig öröm a vonatozás.

Nem is olyan régen Szegedet néztük ki egy kis, hétvégi kiránduláshoz. Megvettem a jegyeket a neten, elutaztunk, jól éreztük magunkat. Hazafelé bementem az ügyfélszolgálatra megkérdezni az indulási időt. Amikor beléptem, az asztalok mellett két nagy vitrin fogadott. Az egyikben különböző vasúttal kapcsolatos könyvek gőz- és villanymozdonyokról, vasúti építészetről, a vasút történelméről, vagonokról és egyéb vonatokkal kapcsolatos dolgokról. A másikban különböző MÁV Startos ajándékok voltak: nyakba akasztós mobiltartó, sörnyitó, esernyő, kifestő, színes ceruza készlet, fajáték, stb. A hölgyek nagyon kedvesen elmondták, hogy most indult ez az értékesítés szeptember elején.

Gondoltam miért is ne! Vettem egy fajátékot (benne: malom, sakk, marokkó) magunknak, egy „dezirós” kifestőt pedig a gyereknek. A hölgyek kicsit bíbelődtek a pénztárgéppel, de egy rövid telefonhívás után megoldották.

A hölgyek azt is megengedték, hogy lefotózzak néhány dolgot. Sajnos a fényképezőgépem lemerült, ezért a néhány mobilos kép nem lett olyan szép.

Bár én nem vagyok nagy „vasútmániás”, de talán olvasók között akad olyan, akit érdekelnek ott kapható könyvek, vagy gyűjtik a vasúttal kapcsolatos tárgyakat.

Üdv,

K.I.

A képek: