Tisztelt Blog és MÁV!

Tudom, hogy visszatérítés témában már többen írtak előttem, de szeretnék beállni azon utasok (szvsz) hosszú sorába, akik számára ez a '''szolgálatatás''' inkább csapás (downgrade), mint áldás és enyhe paranoiával még galád (anyagi) hátsó szándék is sejthető a háttérben. Talán a MÁV számára is jelent valamit, ha az utasai elégedetlenek egy-egy szolgáltatásukkal...

Szóval amikor először találkoztam ezzel az új visszatérítési rendszerrel, akkor éppen a túlzott hőség okozott majd egy órás késést.

(Kitérés1: miért van az, hogy nálunk minden beüt? Fagy, meleg, víz, szárazság, stb. Mindezt pedig általában átterhelik az utasokra, akik pedig amúgy is károsulhatnak a késés miatt. Persze nem kéne összehasonlítanom Magyarországot Japánnal és Franciaországgal, de mégis... Hogyan lehetséges, hogy egy TGV, vagy egy technológiailag összetettebb és ezért érzékenyebb mágnesvasút képes ellenállni olyan környezeti hatásoknak, melyek még csak nem is nevezhetők igazán szélsőségesnek, míg nálunk minden porszem fennakadást okoz a 'gépezetben'? Persze azért van néhány tippem...)

A késéssel én is úgy vagyok - mint sok sorstársam, aki rendszeresen közlekedik vonattal -, hogy a vele járó bosszúságot képes vagyok lenyelni (mi mást is tehetnék?), de azért ez nyomot hagy az ember hangulatában és ha létezne MÁV image, akkor ezek a 'nyomok' nagyon csúnyán lehúznák azt. Viszont nem csak a személyszállítás gyakorlati megvalósulásával van gondom. Tisztaság, biztonság, tájékoztatás, utasközpontú szolgáltatások, stb. Ebben az esetben például lekéstem a csatlakozásomat és 5 órás utazás után még 2,5 órát kellett volna várnom, hogy éjfél körül tovább indulhassak. Ez nem egy kis vasúti oldalág volt, hanem velem együtt 40-50 utas ragadt az adott állomáson (gyerekek, idősek). Ráadásul nem először, hanem azon a héten már x-edjére. Szóval tudva-tudták, hogy a vonat késni fog és a csatlakozás elmegy, és emberek tucatjai fognak ott rekedni az állomáson, de semmilyen megoldással nem próbálkoztak, amivel ezt a helyzetet javíthatták volna (mentesítő busz, mentesítő különvonat, akármi). Helyette kitettek egy paksaméta A4-s papírt, hogy aki akarja visszakérheti az IC pótjegy árát. Ez nem egy európai eljárás. Még csak nem is kelet-európai. Gyanítom még a balkáni országokban is normálisabb a helyzet, mert ott nem is próbálják hamis ábrándokba ringatni az utasokat afelől, hogy milyen lehetőségeik vannak/nincsenek (ha nincs vonat, hát ott kell aludni az állomáson; a pénz visszafizetéséről szó sincs).

Információ! Ha a fenti esetben az első alkalom után módosítják az elektronikus menetrendet, és legalább felhívják az utasok figyelmét arra, hogy ne is álmodjanak csatlakozásról, akkor még azt is megkockáztatom, hogy a tárgytalanná tehették volna a késésekre hivatkozó visszafizetési kérelmeket. Ott volt, szóltunk, nem tehetünk róla. Hiszen a levelezések vége is ez. Megkímélték volna az utasokat attól, hogy egyik kellemetlen élményből a másikba keveredjenek. Tovább rongálva a MÁV megítélését. Egy olyan világban, amikor perceken belül értesülhetünk arról mi történt a világ másik oldalán, nonszensz hogy folyamatosan kellemetlen meglepetésekkel kell szembesülnünk pár száz kilométernyi távolságokon belül.

(Kitérés2: miért van az, hogy a MÁV képtelen tisztességesen tájékoztatni az utazókat és a rájuk várakozókat? Olyan lehetetlen feladat a technika jelenlegi fejlettsége mellett, hogy megbízható menetrendeket állítsanak össze? Hogy folyamatosan és megbízhatóan tájékoztassák az utazókat és a várakozókat? Ha mindenki tudja, hogy egy vonat még sosem volt képes időben és menetrend szerint teljesíteni az útvonalát, akkor miért nem módosítják a menetrendet? Egy utas nem alapozhat arra, hogy úgyis mindig késni szokott fél órát, mert mi van, ha éppen akkor nem késik? Viszont senki sem lesz ingerült amiatt, hogy egy állandóan fél órát késő vonat menetrendjét úgy változtatják meg, hogy fél órával később ér az adott állomásra. Tudom, hogy a háttérben milyen komoly szervezési és mérnöki munka szükséges egy menetrend kialakításához, de ezt a munkát egy számítógép 1 perc alatt megoldja egy jól paraméterezett és adatokkal feltöltött adatbázis segítségével. Nehéz összehozni egy ilyen adatbázist? Lehet, de nem lehetetlen. Egyszer kéne normálisan megcsinálni! Egy példa a rossz információ kezelésre: Szüleimet vártam az állomáson. Az érkezési idő után 10 perccel kiírták, hogy 30 percet fog késni a vonat (miért csak 10 perccel később írták ki?). Aztán 40 perc késés után kiírták, hogy 60 percet fog késni a vonat (honnan jönnek ezek a számok?). Végül a vonat 70 perc késéssel megérkezett. A várakozók számára fontos információk megjelenítése még csak nem is pénz és technika kérdése.)

Néhány ötlet: E-jegyek, vonalkód, mobil internet. Külföldön már akár a mobiloddal is igazolhatod, hogy megváltottad a menetjegyedet egy adott járatra (az online vásárlásnál már most is egy számsort kap. Ha az érvényesítés egy élő (on-line) adatbázis alapján történne, akkor a visszatérítést automatikussá lehetne tenni. Ott volt, kezelték a jegyét, késett a vonat, jár a pénz. A pénztárnál lehetne készpénzt kérni, vagy az online felületen, a vonalkód megadásával átutalást kérni. Mindkét esetnél lehetséges az utazási utalvány igénylése is. Egy élő kapcsolatnál lehetséges lenne a kalauz tájékoztatása a menetidő változásáról, annak okairól és az esetleges késésről. A legtöbb esetben ők sem tudják, hogy éppen mi történik és mit mondjanak az utasoknak. Gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatást kellene biztosítaniuk (ez hatványozottan igaz sztrájk idejére).

Egyéb: A vezetők akkor kapjanak csak prémiumot, ha a vállalat jól működik! Nem is értem, hogy ez mikor lett divat, hogy a rossz működés mellé még prémium is jár. Lehet, hogy sosem lesz nyereséges a személyszállítás, de akkor is lenne mit tenni, hogy legalább kevésbé legyen veszteséges. A veszteséges vonalakat nem kellene felszámolni (főleg, mert a felszámolás után ripsz-ropsz ellopnak mindent), hanem hatékonyabban kellene működni a fő vonalakon és ezek mellett ésszerűen megszervezni a kisebb oldalágak működtetését (pl.: úgy járjanak a kis piroskák, hogy a munkába járók számára is legyen értelme felszállniuk rá és munka után haza is jussanak vele).

A színvonal javítása nem csak pénz kérdése, hanem hozzáállástól is függ. Az utas nem probléma, vagy homokszem a fogaskerekek között, hanem az a 'lény', aki biztosítja a több ezer MÁV dolgozó megélhetését (nem csak a jegyvásárlással, hanem az adójával is). Biztos vagyok benne, hogy minden MÁV dolgozó tudna tenni azért, hogy a szolgáltatás jobb legyen. Ha csak egy keveset, akkor is... A vezetőknek pedig mindenkinél többet kellene tenniük!

Tisztelettel,
Xilath