Hölgyeim és uraim, itt kezdődik az utazási kultúra. Ha ilyet látunk ne hagyjuk szó nélkül. szóljunk a kalauznak, figyelmeztessük a rongálókat!
Kedves MÁV-START!
A tegnapi napon (03.01) utaztam a Nyugatiból Kőbánya alsóig a 10 órakor induló vonattal. Hátulról számolva a 2. kocsiban ültem.
Nem sokkal indulás előtt egy fiatal (18-20 éves lehetettt) lány leült a mögöttem lévő ülésre, ami egyébként az ajtó mellett volt. Ekkor fura sercegést kezdtem hallani, de nem sejtettem mit csinál. Néztem ki az ablakon és hirtelen a szemem sarkából megláttam, ahogy kinyújtja a kezét és egy filctollal elkezdi firkálni a kocsi falát. Hirtelen felbosszantottam magam és jól odaszóltam neki, hogy hagyja abba (lehet egy kicsit durva voltam). Erre felpattant és egy „hagyjál buzi" felkiáltással bezárkózott a legközelebbi mellékhelyiségbe. Kicsit tovább hergeltem magam és utána mentem, de gondosan bezárta az ajtót. Elkezdtem keresni a kalauzt így elindultam a vonat vége felé. Nem találtam. Megindultam előre – a wc előtt ellenőriztem, hogy a lány benn van-e még. Sajnos Kőbánya következett, így leszálltam és megláttam a kalauzt elölről a második kocsiból leszállni. Elkezdtem feléje futni, de sajnos elindította a vonatot és felszállt.
Hát így alakult, hogy a rongálót nem sikerült megfogni. Most már sajnálom, hogy nem mentem még egy megállót és csíptem el a kalauzt. Ideje lenne móresre tanítani a rongálókat, de – mint ez a tapasztalat is mutatja – nem könnyű őket tetten érni. Ha nem nyúl bele a látóterembe észre sem veszem. L
Mindezek után szeretnék elnézést kérni, hogy nem tettem meg minden szükségeset, pedig úgy érzem ez kötelességem lett volna. Továbbá sok sikert kívánok a rongálók elleni harchoz!
Tisztelettel:
Szolga Géza
