-3 fok és a fék befagy. Tájékoztatni a láma utast nem kell, sokkal jobb móka lent dumálni a haverokkal...
Szia,
Egy kis történetet szeretnék elmesélni ...ahol barna hajjal indultam el Győrből, de már őszen érkeztem meg Pestre.
A Kálmán Imre nevezetű vonat január 4.én reggel 8:00ra ért Győrbe és indult tovább a Keleti pu.-ra, ahova 9:25-re kellett volna megérkeznie, de ez sajnos nem így alakult. Az én részemről azért lett volna fontos ez a 9:25 ös érkezés, mert így kényelmesen el tudtam volna érni a Ferihegyről 11:50kor felszálló gépemet, amihez legkésőbb 11:20ra legkésőbb oda kellett érnem, hogy a check in-t ki ne késsem.
Szóval felszálltam a vonatra Győrben és miután a vonat indulása miatt kinyíló akármilyen műszerfalnak az ajtaja kissebb sérüléseket okozott, nekiláttam helyet keresni. Miután leültem, egészen nyugodtan utaztam...talán csak azt említeném meg, hogy mind két irányban megpróbáltam eljutni a legközelebbi wc-re...de mind a kettő le volt ragasztva egy nagy "nem működik" felirattal....de nem ez volt a legnagyobb gond....
A vonat megállt Szárligeten....ami sajnos nem egyedi dolog a magyar intercity-k történetében.Nem is tűnt fel senkinek, én magam is csak kb 10 perc után kezdtem el gyanakodni.Mindvégig egy másik vonat állt a mellettünk lévő vágányon a peron másik oldalán. Mivel kb 80 percem volt késésre számolva, így kezdtem nyugtalankodni és előrementem, hogy megkérdezzem a kalauztól, miért is állunk. Amikor előre értem a második, vagy harmadik vagonhoz és kinéztem, akkor felháborító látvány fogadott. A két kalauz és a mozdonyvezető ott állt az egyik kerék mellett és magasröptű beszélgetést folytattak zsebre tett kézzel (hideg volt). Mint minden ember ilyenkor, én is kicsit ingerültebben kérdeztem, hogy miiiért nem megyünk?...amire azt a választ kaptam, hogy befagyott a fék. Megjegyezném, hogy nem volt hideg...kb -3 fok lehetett. Amikor megkérdeztem, hogy és "mikor fog valami történni, mert nekem 11:50 kor felszáll a gépem és elszeretném érni"...akkor a teljes hozzá NEM értéssel néztek rám.Amikor elindultam vissza a fülkémbe...az egyik kalauz jött utánam, mert a mellettem lévő fülkében volt a cuccuk. Akkor már kb 20 perce álltunk. Gondoltam megkérdezem, hogy hova megy a mellettünk lévő vágányon álló vonat.A kalauz hölgy közölte velem, hogy a Déli pu.-ra megy....de ahogy ezt kimondta, az a vonat el is indult. Amikor felháborodva kérdeztem, hogy miért nem szóltak, ha tudták, hogy ebből nem lesz egyhamar semmi....hogy aki siet , az szálljon át arra a vonatra és talán a Déliből még elvergődhet oda, ahol dolga van....akkor azt a választ kaptam, hogy nem működnek a hangosbemondók. Akkor javaslatot tettem, hogy állítsák meg a következő vonatot, ami győr felől érkezik, akkor közölték velem, hogy azt nem lehet...a következő kérdésemre, ami így szólt, hogy " akkor akik most itt ragadtak ezen a vonaton, azok késsék le a tárgyalásukat,a repülőjüket, vagy éppen dögöljenek meg?" arra a hallgatás beleegyezés elvén csak egy nagy csendet kaptam.
Megkérdeztem, hogy tud-e nekem adni egy igazolást, mert akkor hívok egy taxit és elvitetettem magam a reptérre és a Máv meg a taxis majd rendezik egymás között....de nem így működik a dolog...a kalauz nagyvonalúan felajánlotta, hogy visszakaphatom a jegy árát, ami csak tovább feszítette a kedélyeket. Akkor még mindig álltunk és a kalauzok 30 perces késést jósoltak, amit egyből megcáfolt egy hölgy a háttérből egy frissen érkezett telefonnal a Keletiből....ott ugyanis már 60 perces késés volt a táblán. Ezen események összessége, hogy semmilyen elképzelésük nem volt, hogy mit kellene csinálniuk...se egy kidolgozott terv...sem egy hasonló esemény...semmi.
Aztán megszületett az ötlet, hogy lecsatolják majd lehúzzák és átrakják egy másik vágányra a rossz kocsit. Ezt sikerült is kb fél óra alatt kivitelezni. Amikor nagy nehezen megindult a vonat, az órámat már meg sem mertem nézni. Megkérdeztem a férfi kalauzt a piros csíkkal a sapkáján, hogy mikor fogunk odaérni, aki gúnyosan felnevetve csak annyit mondott,...hogy ő nem tudja, mert elment időközben egy tehervonat, meg egy személy....na és itt telt be a pohár, mert az egy dolog, hogy mindent rosszul csináltak, amit csak lehet, de hogy még azt is el kelljen tűrnöm, hogy egy kalauz kinevessen, mert nem biztos hogy elérem a repülőm...na ez már sok volt. Elkértem az azonosítójukat, amit úriember módjára egy papír kéztörlőre fel is írt.
6153 1090019-1 CFR kocsi
Ezt az adatot kaptam meg ...hát nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez alapján meg lehet-e állapítani, hogy kik voltak azok.
A taxit már a vonatról meg kellett rendelnem és Kelenföldön le kellett szállnom. A taxisnak adtam egy kis csúszópénzt, hogy csapjon a lovak közé, mert nem érem el a repülőm. A taxis (Zóna) tényleg nem normál tempóban haladva vezetett, szóval le a kalappal. 11:05kor szálltam ki a taxiból és csak annak köszönhetően értem el a gépet, hogy mindenki előreengedett az ellenőrző kapunál.
Természetesen a jegy árát visszakövetelem majd a mávtól...mihelyt újra otthon leszek....legalábbis megpróbálom...de valami azt súgja, hogy az is egy kisebb csata lesz.
üdv.:
Tóth Péter