A szabály az szabály. Még ha ugyanannyit is fizettem érte, akkor sem mehetek 2 km-vel tovább... Hát ez megalol. Van ám értelme az állomások felírásának a menettáv helyett.
Üdv!
Igazából nem is annyira inzultus, kedvesen elbeszélgettek velem, s sokmindent megtudtam, de mindenesetre a logikátlanság kicsi csíráját véltem felfedezni a "nagy rendszerben".
Nemrég nagy sietve úgy döntöttem, hogy péntek lévén nem Kelenföldre busszal igyekszem a Szombathely felé tartó gyorsvonatra, hanem a Déliben szállok fel, ha már egyszer piros metró kéznél van (a 4-es meg nem.) Felszínre érve tudatosult bennem a peronzár (nem szoktam még meg), s hogy most bizony megnézik a jegyem. A kedves hölgy rögtön kiszúrta (persze miután lebélyegezte zölddel), hogy bizony nekem nem Délitől hanem Kelenföldtől szól a jegyem, s hogy nem engedhet át. Arra a kérésre, hogy most így vonat indulás előtt negyed órával mit célszerű tenni, javasolta, hogy vegyek egy jegyet Déli és Kelenföld közé, hiába győzködtem, hogy a jegy amit felmutattam neki, pontosan ugyanannyiba kerül, mintha a Déliből szólna.
Kicsit még elbeszélgettünk, de mivel hajthatatlan volt végül is szereztem kiegészítő jegyet.
Hozzáteszem az utóbbi néhány évben egyszer volt, hogy a jegyemet Kelenföl és Keleti között ellenőrizték a vonaton, pedig eléggé sokszor tettem meg a távot.
A következőket tudtam meg tőle:
- A viszonylati jegyrendszert az utasok különös kérésére, majdhogynem nyomására vezették be.
- Statisztikai célokat is szolgál ez a rendszer. (Arra a kérdésemre, hogy akkor a szárnyvonalakat miért zárják be, annyit mondott, hogy tudna válaszolni, de hadd ne tegye ...)
Amit nem értek:
- Milyen módon használható a statisztika, ha én veszek egy jegyet Déli és Kelenföld közé, megy Kelenföld és Szombathely közé stb.? (Vagy például körbeutazok.)
- Hogy lehet ezt vonatspecifikusan kihasználni?
- Mi a helyzet azokkal az megállóhelyekkel, ahol nincs elektronikus jegykiadás?
- Felhasználják-e a vonatjegy alapján képzett információkat például a menetrendek képzésénél, átszállási lehetőségeknél? (A minap azt mondták nekem Sárvár állomáson, hogy a csatlakozó vonat fogalma megszűnt, magyarán a vonat nem vár ... (Egyébként nekem úgy tűnik mégis ...))
- Ha Budapest-Szombathely viszonylatot IC vonattal teszem meg. Az Győr-Csorna felé történik, ahol a Győr-Csorna szakasz GYSEV tulajdon. Nem teljesen világos, hogy miért kell vegyek 35 km-es és (ha jól emlékszem) 200 km-es jegyet (ami összesen drágább, mint egy 240-es jegy). Emlékeim szerint ezt hajdanán még meg lehetett oldani egy darab jeggyel. Egyáltalán nem kell átszállni, nem kell másik vagonba menni stb., csak annyi, hogy az adott szakaszon a sínszál és a felsővezeték a GYSEV-é. Ezt csakis az utas kárára lehet megoldani? (Nem zavarna annyira, ha pl a IC késések esetén is következetes és szigorú volna a kedves MÁV-START. Ha 15 perc, akkor vállalják! Hallottam olyan esetet, hogy Kelenföldre 20 percett késett, ott visszváltották, továbbérkezve Keletibe, úgy döntöttek, hogy mégsem, a vonat nem késett.
- A peronzár hatására miben csökkent a bliccelők száma. (Pl. továbbutazik, mint a jegye szól.)
- Megéri a plusz pár forintért a hajcihőt (munkaidő, menetjegy kiadása stb.). Mind a jegykiadó pénztáros, mind a kalauz csak nevetett mikor előadtam a történetet.
A legfontosabb kérdés:
- Miért késik a vonat? (Elvégre a MÁV találja ki a menetrendet is.) ;)
- Múltkor gyorsvonattal mentem Celldömölkről Kaposvárra. A vonat pontos volt! De: utólag összeszámoltam a teljes út során közel egy órát vesztegelt, menetrend szerint! Miért? (Nem, nem cseréltek mozdonyt. Nem kapcsoltak extra kocsikat. Egyszerűen ilyen a menetrend a szembejövő, stb miatt.)
Minden jót!
Kami :)
