Nyílt pályán nem illik leszállni, de itt a kalauz is ludas volt. Ha valami baleset történik az az ő felelőssége is lenne. Ennyit egyes emberek munkamoráljáról...
Heló!
Egy igen érdekes eset történt minap a barátnőmmel, elmesélem hát nektek is.
Történt 2007. december 2. álmos vasárnap délutánján, mikoris barátnőm a délután 15.17-es monori személlyel éppen Budapestre kívánt volt utazni. A vonat pontosan indult, és pontosan is közlekedett, egészen a hírhedt Ferdinánd-híd megállóig (Ne keresd a hivatalos megállóhelyek között, mert ez egy amolyan kvázimegálló, pár száz méterre a Nyugati pu. előtt.
Tízből kilencszer pár percre megáll itt a pályaudvarra tartó vonat, gondolom vágányátállítás meg ilyesmik miatt, mielőtt befutna a végállomásra.).
Szóval vonatok jönnek kifelé, mennek befelé, de az ő szerelvény rendületlenül áll. Húsz perc után kezdett elege lennie a dologból, kezdte keresni a kalauzt, hogy valami információhoz jusson, de sehol sem találta. Ekkorra már több utastársa is megunta az ücsörgést, és kezdtek leszállingózni a vonatról, mondván az a pár száz méter gyalog alig öt-tíz perc, hamarabb bent vannak, mintha még bizonytalan ideig várakoznának, mert persze a kalauzt senki sem lelte. Kedvesem követte a többieket. Ahogy haladt, látta, hogy az elöl lévők a masinisztával váltanak pár szót, aki csak a fejét ingatta búsan, jelezvén mit sem tud az ácsorgás okáról. Fél perc múlva ajtók pittyegnek, csukódnak, vonat elindul, otthagyva mindenkit. Emberek kiabálnak, öklüket rázzák, és értetlenül végignézik, míg elcsorog mellettük a szerelvény. Kedvesem és a többiek hevesen anyázva ballagtak be a pályaudvarra a sínek mentén.
Sem a mozdonyvezető, sem a kalauz (aki elő sem került, ugye) nem jelezte annak jónéhány embernek, hogy helló, vissza kéne szállni. Egy hangosabb kiáltás, hogy szálljanak vissza, mert indulunk, éppen elég lett volna, de hát ennyire sem telt tőlük.
(Megjegyzem, nekem a MÁV már nem fáj annyira, igen ritkán járok vele. Tíz évig suliba és melóba is minden nap vonattal jártam, épp elég volt belőlük. Megtehettem, hogy úgy váltsak munkahelyet, hogy vonat közelébe se kelljen mennem -és ez tényleg sokat nyomott a latban- és pár éve meg is tettem. Azóta ritkán használom, ha tehetem, Volánnal megyek.)
Kellemes MÁV-mentes közlekedést kívánva mindenkinek, maradok tisztelettel:
Cinege
