Na ez kész. Hatalmat a bakteroknak!!!!
Üdv!
2004 et írunk, ha jól emlékszem, valamikor karácsony előtt.
Ekkoriban volt egy macskánk a párommal ( a foxiterrier mellett).
Mivel vidéki vagyok, ezért hazautaztam szüleimhez. Hajdúszoboszló.
Macskástól. Egyedül.
A lakásban csak nem maradhat Pesten 2 hétig.
A macsek (kicsi volt még) egy normális macskaszállító dobozban kapott helyet, ahogy kell.
Nyugati. Pénztár. Kértem egy menetjegyet, IC-re pótjegyet és a macskának kisállat jegyet, mert ezt kell.
Felszállok, macska dobozostól a lábamhoz kerül.
4es ülés, középen asztallal, a lábam között volt a macsek.
Az út során végig csöndben volt, szerintem annyira meg be volt tojva, hogy mukkani sem mert.
Ekkor még nem ált meg Püspökladányban az IC: Szolnok, majd utána Hajdúszoboszló következett.
Szolnokon ért oda hozzám a kaller. Fiatal 30as srác.
Elkéri a jegyet.
És ekkor a macsek elnyávogta magát a vékony hangján.
"Józsikaller" közli, hogy IC-n nem lehet állatot szállítani és azonnal szálljak le.
Elmondtam neki, hogy én ezt nem tudtam, ugyanis soha nem szállítottam még kisállatot vonaton, és amikor kértem a jegyet nem világosítottak fel ezzel kapcsolatban ( a pénztáros mit gondolt? hogy a macska egyedül utazik és kezelteti a jegyét egy külön vonaton???).
Ő viszont csak kötötte az ebet a karóhoz.
Azonnal szálljak le.
Próbáltam megkérni, hogy ne csinálja ezt, hiszen a következő megállónál úgy is leszállok, a macska senkit nem zavar, érvényes menetjegyem van, az állatnak is.
És ekkor durvult be a dolog: olyan emberek fölényes és flegma modorában kezdett el beszélni, hogy elpattant a cérna.
Tipikusan úgy, mint amikor kisember hatalmat kap és ezzel kérkedik. Az "itt én vagyok a főnök vazzeg".
Ekkor már körülöttem kezdett lincshangulat kialakulni. "Józsikaller" ellen.
Mondták neki, hogy ne csinálja ezt. A vonat áll, el fognak késni. Hagyja békén a "fiatalembert".
Ekkor nekiállt a többi utasnak. Az egyik hölgy már MÁV-os ügyvéd ismerősének kezdett el telefonálni.
Ment az adok kapok, majd mondta, hogy rendört hív.
A vonat még áll.
Két rendőr megérkezik.
És elvezetnek: macskástól. Le a vonatról.
Még kaptam egy fenyegetést, hogy a túlzott késés miatt megüthetem a bokám.
A peronról még odatettem magam a nyomi ellenőrnek. Repkedtek a "szép szavak". Nem cifráztam túl...
A rendőrök a fejüket csóválták: nem tehettek semmit, hivatalból léptek fel.
Elmentem Szolnokon a forgalmi irodába (cuccostól, macskástól), hogy felvegyék a jegyzőkönyvet.
Borzalmasan segítőkészek voltak...mondanom sem kell.
Tipikus "Ezredik eset, már nem érdekel..." fejjel fogadtak.
Megvártam egy csatlakozást (úgy emlékszem 1-1,5 óra volt), és hazamentem.
Két és fél hónap múlva kaptam a MÁVtól egy levelet, hogy keressem elő a menetjegyemet, hogy be tudják azonosítani, aznap éppen ki dolgozott azon a vonalon/vonaton...
Természetesen a jegy már nem volt meg, és én is szartam rá az egészre.
Azóta is volt néhány érdekes szitu, de mindegyik eltörpül emellett.
Egy macska miatt elvezetnek a rendörrel.
Röhej..
és kis adalék:
Teljesen "jogos", hogy attól hogy nem ismertem a MÁV utasokra és utazásra vonatkozó szabályzatát, még nem ment fel alóla, ha máshogy cselekedem. Itt pusztán az emberi oldalát nem értem...
Azóta is utaztam sokszor (sőt), lennének még történeteim (a külföldi utazó-vendéggel ordíbáló marikanénin át (a lány már szó szerint zokogott!), a többi IQ kalleren keresztül, bármeddig...), de ez az egy is jól szemlélteti ezt az egész MÁV sztorit.
Én lennék a legboldogabb, ha a többségben pozitív ritika jelenne meg a MÁV-ról.
De azt kell, hogy mondjam, hogy próbálkozhat a MÁV bármivel (mosolykártya meg amit akarsz), de ettől még évek elteltével is az, ami: egy nagy rakás múltból ittragadt ótvaros seb...
sinya
