Mostanában, hogy sokat lehet olvasni a tisztelt magyar kormány grandiózus elképzeléseiről (értsd: kormánynegyed - így csupa kisbetűvel), meg a Nyugati pu. Rákosrendezőre költöztetéséről (agyrém!), gondoltam, hát csak megnézem, mi újság van arrafelé, mert ugye a vonatablakból azér' minden más...
Több időm volt ma reggel, hát leugrottam Rákosrendezőn. Úgy elképzelem, amikor reggelente beér ide az összes vonat Szob, Esztergom, Veresegyháza felől, hogy Szeged, meg Cegléd irányából hogyan kanyarodik ide, azt most ne firtassuk, mert a ligeti elágazás ugye arrébb van, na de majd csak megoldják ezt is a derék japán-magyar tervező urak.
A vonat lépcsője előtt heveny és meleg (friss) kutyaszar fogad, nagyobbat kell lépnem, de sebaj. Egykoron a viakorlort szépen lerakták ide, csak éppen előtte nem gyomirtózták le, ezért mindenütt, mindent kiver a gaz. Az állomásépületen a salétrom fut fel, mint odahaza a trombitafolyondár. Bent a kora reggeli órák ellenére két részeg támasztja a falat, a sorompókat eszi a rozsda, 2 autó dudál, mert a Szegedi útról negyedórája nem tudnak átjutni, a sorompó konstans zárva van. Ökölrázás, anyázás, gúdmórning hungari.
Kérdezgetek embereket, de csak a vállukat vonogatják(félnek tőlem, tán újságíró lennék? - mondom, nem, nem), aztán megtudom, hogy nem is olyan régen öltönyös-nyakkendős urak jelentek meg terepet szemlélni. (Te jósszagú ég, lehet, hogy mégis komolyan gondolják?)
Pedig be lehetne vinni a vágányokat a föld alá (persze arra vigyázni kell, hogy a 260 milliárd forintos tervező úr által odarittyentett bevásárlóközpont össze ne dőljön), vagy arrébb lehetne vinni az egész nagy kormánypalotát, de nem, valakinek az agyában (aki feltehetőleg soha nem ült vonaton!) megfogant az ötlet: Rákosrendező. Amely Budapest talán legszennyezettebb területe, a vasövezet, ahol érdemes lenne talán egy talajmintát is venni, s bár ebben (sem) vagyok szakértő, sejtésem azért van, hogy mit lehetne ott találni. Menjetek kis és nézzétek meg, vagy tudjátok mit, mégsem. Az egészség többet ér.
Mivel a belvárosban a Kálvin tér mellett dolgozom, ez a Nyugatiból 4 megálló a szovjet időkből ittmaradt metrókocsikkal (10 perc), felsejlik egy lehetőség az agyamban, hogy kivezetnek egy mellékvágányt a Nyugatitól egészen idáig, de ezt el is vetem, mert egyfelől jelenleg a Bocskorboros fúrópajzs éppen Kelenföldön halad hetente 14 centit. Másfelől a magyar metrón szocializálódott utasok biztosan elkeverednének, aki Újpestre menne, az kikötne Rendezőn, de ez csak álom. Bár kikötne.
A lehetőségek tárháza amúgy végtelen: ki lehet gyalogolni a BVSC uszodához, ott áll meg a 74-es troli (tudjátok, még Sztálin miatt volt a számozás), vagy 1,5 km séta és máris ott a 32-es busz, elképzelem, leszáll a vonatról 500 ember és nekivág, a buszok ajtaja előtt heveny verekedés, ki ért oda előbb, miközben a tisztelt miniszter urak odabent, az egykori pályaudvar helyén éppen kávéjukat kortyolgatják, és elégedetten szemlélik a garantáltan vonat- és prolimentes övezetet.
A baj ezzel csak az, hogy ezek a prolik segítették őket a hatalomhoz. Akik most Rákosrendezőn keresik a buszt, a trolit, a lassan teljesen eltűnő országukat és egy kicsit önmagukat is.
Ps: Amikor kedvesem és leendő feleségem meghallotta ezt az egész tervet, azt mondta: ha ezt megvalósítják, elmegyünk ebből az országból. Örökre. És nem vonattal. Elkézelését támogatom.
