Ez a hét is jól kezdődött.
Verőce, kedd reggel 7.09. Pontosan jön a zónázó, van is rajta elég kocsi, ám feltűnik, hogy mennyien állnak a vonaton, amikor akár ülhetnének is. Bemegyek a kocsiba, leülnék, utastársam kedvesen szól, ne tegyem, mert az ülések vizesek. Picit meg is nyomja a nyomaték kedvéért a mellette lévő ülést (szövettel beborított fajta), csurog belőle a mocskos lé.
Kalauz jön, szabadkozik, nem ő tehet róla. (Tényleg nem.) Azt meséli, ez a szerelvény a hétfő esti nagy vihar alatt lehúzott ablakokkal állt a Nyugati pályaudvaron, ennek következtében ázott el a teljes szerelvény. Az élelmesebbje reklámszatyrot dug az ülepe alá, nekem a polgári napilap esik áldozatul, azzal párnázom ki a fenekem alját, s így utazom Budapestig.
A mellettem ülő (nem a nyomkodós) morog, hogy 27 ezerért (ennyi a havibérlet ára Budapest és Verőce között) miért kell lucskos vonaton üldögélnie, de a padlón is folyik a koszos lé. Nincs mese: ez a vonat elázott.
Csak halkan kérdem: nem lehetetett volna száraz kocsikat küldeni?
