Naiv utasunk fel akart szállni az IC-re de az felszállás közben elindult. A bakter persze nem látta a 70 embert, akik majdnem kinyiffantak. Nem baj. Bendegúz szaladj gyorsan a piócás emberért....
Üdv!
A MÁV szentségtöréseit olvasgatva jutott eszembe, hogy
ezek azért még messze vannak a gyilkossági szándéktól,
de az én esetem sajnos nem volt ilyen kellemes.
Tavaly valamikor épp Miskolcon voltunk barátnőmnél, és balga
módon fel akartunk utazni Pestre. Vonattal. Akkor még nem tudtam,
hogy itt követtem el a hibát, hiszen eddig a szokásos paraszt-kalleren,
hülyeparagrafusmiatti-büntetésen, hatalmas késésen, tré vagonokon
kívül semmi nagyobb gond nem volt. Na, a lényeg hogy kimentünk időben,
mert az IC(!) nem onnan indult, tehát ne késsünk már le róla. Kimentünk
MÁV terminálra és vártuk szépen hogy bedöcögjön a vonat.
Körülbelül még vagy 100 emberrel egyetemben. 10 perc múlva látjuk is hogy jön a vonat,
sok vagon, sajnos 200 méterről nem tudom megállapítani a vagonok számozását.
Megáll a vonat, na, menjünk hátra, mert ott van a mi kocsink. Nem egyszerű ám
egy hatalmas embertömegen átvágódni, aminek az egyik fele a vonatról leszállva velünk szemben
hömpölyög, a másik fele meg fel akar szállni és eltorlaszolják az utat végig a peronon. Na mindegy, mi
Rambos hozzállással félrelökdöstük az embereket (persze csak cizelláltan), és így is kb 3 perc alatt
sikerült a vagonhoz jutni.
A most látható idill: Kb a tömeg negyede felszállt, a többi ember felszállás közben volt.
És mi történ? Igen, a vonat elindult. Nyitott ajtókkal, amik indulás közben bezáródtak.
Az emberekkel együtt, akik fel akartak szállni. Borulások szanaszét, van aki az ajtóból
esett ki. Mi meg csak döbbenten álltunk és néztünk hogy What the Fuck?
Na hálistennek senki nem sérült meg komolyabban, csak horzsolások, de azért simán beeshetett
volna ember a vonat alá. Előremegyünk jelző-emberkéhez, ahol elég lincshangulat van (érthetően).
Hát ő onnan elölről nem látta hogy még szállnak fel, ezért intett, hogy indulhat a vonat. Na ja.
70 embert egy nyílegyenes terminálon nem lehet látni. Hát persze hogy nem látta. A sok embertől
aki ott állt hogy felszálljon! Ez a lelki megrázkódtatás, ami máig is kísért még hagyján, de a kérdésünkre
hogy akkor most mi lesz, jött válasz: "Indul egy gyorsvonat nemsokára" "Jó, de az IC-helyjegy?" "Hát
sajnos nem adhatjuk vissza a pénzt" Na ekkor ment fel bennem a pumpa. Ordibálások és telefonálgatások
után végül nagy kegyesen megtették, hogy visszaadták a helyjegy árát.
Minden jó, ha a vége jó, de nem sok kellett ahhoz hogy sokkal rosszabb legyen...
Üdv, Chapell
