Tisztelt Ügyfélszolgálat és Nagyra Becsült Kollégák, Barátaim!
Amit most leírok nem egy európai színvonalú vasúti szolgáltató cégről és viselkedésről tanúskodik.
Ma délután 15:40-ra (a 6204 sz. vonattal) érkeztem vissza a munkámból Debrecen állomásra, ahol az érkezési oldal felőli WC bejáratánál elhelyezett fali ivóvízkúthoz siettem feltölteni, - a vonaton uralkodó kb. 45 °C-ban - utolsó cseppig kiürült vizes flakonomat. Odamentem a kúthoz, teletöltöttem a flakont, majd elzártam a csapot. A flakont letettem magam mellé, majd újból megnyitottam a csapot és megmostam a kezem, a karom és a lábam, hogy valamivel felfrissültebben folytathassam utamat. Nem telt bele 10 másodperc se, mire a WC bejáratánál ülő, a mellékhelyiség használatért pénzt szedő idős hölgy hangosan és haragosan így szólt: "Nem mosdunk! Mit képzel!". Mondtam, neki, hogy biztos nem így vélekedne, ha ő töltött volna egy órát a tűzforró vonaton. De ezt meg sem hatotta hanem, odajött hozzám és elzárta előlem a csapot! Közöltem vele, rendben, akkor megyek a másik kúthoz, amelyik az indulási oldal felől van. Itt már tudatosan cselekedtem, egyből célirányosan a "mosakodással"
kezdtem. Az itt "uralkodó" idős hölgy sem túl udvariasan kezdte: "Jó, hogy nem már beleül". Mondtam neki, ha nagyon muszáj lenne megtenném. Meg azt is, hogy rosszul érzem magam. Ennek ellenére ő tovább hajtogatta, hogy ez a víz nem arra való, nagyon sajnálja. Mondtam, hogy én is nagyon sajnálom és távoztam.
Mielőtt véleményt alkotnék, azért elárulom, hogy rosszul nem éreztem magam, csak bánásmód miatt. Olvasni tudok, láttam az "IVÓVÍZ" feliratot, de úgy gondolom, hogy ilyen 100 évente előforduló rekkenő hőségben, - különösen úgy, hogy gyorsvonatokon nincs légkondicionáló berendezés talán senki nem fog megsajnálni tőlem néhány dl vizet. Nem tudom, hogy honnan jön a víz, de biztos vagyok benne, hogy nincs se speciális összetétele, se gyógyhatása. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha otthon az ember megmossa az arcát szintén ivóvizet használ.)
Mindenesetre udvariasan megkérhetett volna, hogy ne haragudjak, de ez a víz nem erre való; amikor azt mondtam rosszul érzem magam, esetleg megkérdezhette volna, hogy mi bajom van. De nem így történt.
Ha belegondolok, hogy esetleg hasonló dolog történik egy városunkba látogató turistával, milyen benyomása lehet a városról és a vasúttársaságról, különösen, ha nem tud magyarul és nem ismeri a feliratokat. (Egyből haragosan fogadják az embert, már az állomáson). Vagy mi van akkor, ha tényleg olyan ember megy oda, aki valóban rosszul érzi magát. Ilyen hőségben bárkivel előfordulhat. Nem tudom, hogy a két idős hölgy munkaviszonyban áll-e a MÁV Zrt-vel, vagy annak bármelyik leányvállalatával, de úgy gondolom, mivel az állomás épületében van ugyanúgy felelnie kell értük, mintha a saját alkalmazottja lenne, hiszen – munkájuk fontosságától függetlenül - az ő viselkedésükben is tükröződik a szolgáltató hozzáállása.
Tudom hogy a kiírás szerint nem volt teljesen szabályos, amit tettem és sajnálom ha ezzel mások lelkivilágába gázoltam, de mint az utasokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő dolgozók és mint magánemberek is bármelyikükbe szorulhatott volna annyi empátia és tisztelet, hogy ilyen időjárási viszonyok között nem szólnak le. Különösen nem úgy, hogy a "Nem mosdunk!" és a "Jó, hogy nem már beleül!" modortalan mondatokkal kezdik, hiszen nem másról volt szó, mint néhány dl vízről, amit máshol ingyen is osztogatnak. Még a kutyáknak is. (http://index.hu/politika
Üdvözlettel:
