Üdvözlet!

Eddig a legjobbfej vasutassal a Budapest-Esztergom vonalon találkoztam, amelyet szinte mindennap használok Aquincum-felső és Pázmáneum megállók között, ugyanis oda járok egyetemre.
Egy fiatal kaller srácról van szó, aki abszolút nem erőlteti meg magát, hogy jófej legyen, éppen ezért nem is "izzadságszagúan" adja elő magát.
Egyszerűen csak - találkozzunk bármelyik napszakban - jókedvű, vidám, sosem rajtunk, utasokon vezeti le a magánéleti problémáit. Olyan egyedi és poénos stílusban hajtja végre banális, rutinszerű feladatát (köszönés, jegyellenőrzés vagy -eladás, elbúcsúzás), hogy az - ahogy észrevettem - minden korosztálynak mosolyt csal az arcára. Láttam már elcsevegni egészen idős asszonnyal, és beszélni is épphogy alig tudó csemetével is, megmosolyogtatja bármelyik korosztály, de főleg minket, egyetemi hallgatókat, akikkel a suliig vagy onnan havafelé ki van tömve a vonat.
Na persze nem "sztárrajongok" érte, és anyagilag jobban megéri, ha sem ő, sem más kollégája nem jön, amíg utazom, és nem is tudok konkrét poénokat idézni tőle, csak a helyzet és a személyisége adja ezeket az élményeket. Ennyi...

Üdv! Mick