T. a levelében arról ír, hogy szülei Budapestről Kaposvárra utaztak a 8006-os számú sebesvonattal, melyet Döbröközön feltartóztattak és az utasokat átszállították a késő IC806-os vonatra.

A baj ott kezdődött, hogy az IC egy peron nélküli vágányon állt meg, így az alacsonyabb utasoknak az állánál kezdődött a vonat lépcsője. Ráadásul míg az utasok a felszállással küszködtek, a vonatvezető is elkezdett kiabálni, mint hamarosan kiderült, arra figyelmeztette őket, hogy a Dombóvár-Budapest között közlekedő IC803 mellettük fog elrobogni.

Az elrobogás teljes sebességgel be is következett, T. édesanyját a hazafelé tartó vasutas szorította az álló IC-hez, hogy el ne sodorja a másik...

Íme a levél:

Tisztelt Új MÁV blog!

Szüleim 2011. május 25-én utaztak Budapestről Kaposvárra a Déli pályaudvarról 15.16-kor induló 8006 számú sebesvonattal. Mindketten hatvan év felettiek, így nem mozognak könnyen, ráadásul édesanyám pont kórházból tartott haza.

Egészen Döbröközig nem volt semmi probléma az utazással némi késéstől eltekintve. Döbrököz előtt a jegyvizsgáló tájékoztatta a Dombóváron Bátaszék és Kaposvár felé átszálló utasokat, hogy Döbröközön át kell szállniuk a mögöttük haladó IC806-os vonatra.

Ezzel alapvetően nem is lett volna semmi gond.

Döbröközön a 8006-os a második vágányra érkezett, körülbelül húsz átszálló utas szállt le és egy szolgálatból hazatétérő vasutas hölgy. Hamarosan megérkezett az IC806 is, ami a peron nélküli negyedik vágányra járt be! Az átszálló utasok megrökönyödtek: az alacsonyabbaknak az orránál volt a kocsik lépcsője, hogyan szálljanak oda fel? S ami még felháborítóbb: a peronos harmadik vágány üres volt!

Felszállás közben az IC806 mozdonyvezetője kiabálni kezdett az éppen felszálló utasok felé. Hogy mit kiabált, szüleim nem értették pontosan, de a szolgálatból hazatérő vasutas hölgy lerakta a biciklijét és az IC806-ra felszállással küszködő utasok segítségére sietett.

Hamarosan kiderült, miért kiabált a mozdonyvezető: három fénypont jelent meg a Dombóvár felőli váltókörzeten túl, ez nem volt más, mint a Dombóvár felől jövő, Budapestre tartó IC803. Ekkorra az IC806-ra már csak édesanyám és egy anyuka a gyerekeivel nem tudott felszállni, ők ott álltak a vonat mellett, édesanyámat az említett vasutas hölgy nyomta a vonathoz miközben próbálta saját magát is védeni: az IC803 a peronos harmadik vágányon teljes sebességgel söpört át. Édesanyám rettegett, gondolom az anyuka a gyerekeivel nem kevésbé, és a vasutas hölgy sem lehetett éppen nyugodt.

Világossá vált, hogy a késő IC806-tal előztetni akarták a 8006-ot úgy, hogy Dombóváron a csatlakozó vonatoknak csak ezt az egy vonatot kelljen bevárniuk. A MÁV a lehető legszerencsétlenebb módon oldotta meg a problémát. Hibázott a menetirányító, majd óriásit hibázott a döbröközi szolgálattevő. A cég meggondolatlan dolgozói emberek életét veszélyeztették néhány perc késés lefaragása miatt.

Szánalmas és felháborító a történet folytatása: Dombóváron a csatlakozó vonatok bevárták a 8006-ot, sőt, a 8006 és a 8206 egyszerre jártak ki Dombóvárról.

Az említett vonatok menetrend szerint Dombóváron találkoznak. A késés miatt felmerülő problémát többféleképpen is meg lehetett volna oldani, a megoldásba bele kellett venni az IC803 után néhány perccel érkező 8003 számú sebesvonatot is. Kézenfekvőnek tűnik az IC806 harmadik vágányra fogadása majd az IC803 áthaladása a negyedik vágányon, de ezzel a 8003-at nem lehetett szabad peronos vágányra fogadni csak a már az állomáson tartózkodó vonatok mozgatásával. Ez pedig – feltételezem – nem olyan egyszerű, biztosan előkészületet és tolatásvezetőt igényelt volna és persze további késést okozott volna. Így én azt gondolom, hogy a vonatkeresztezés áthelyezése Dombóvárról Döbröközre szakmai hiba és az utasok életének felelőtlen veszélyeztetése volt.

Tisztelettel, 

T.