A téma kifogyhatatlan. Olvasónk a legdrágább és egyben leghosszabb vonatos utazását írja le. Nem fűzök hozzá semmit, de tanulságos, hogy szinte mindegyik levél, amit kaptam két dolgot kifogásol:
A MÁV-Direkt, illetve az információ töketlenkedését, illetve, ha karbantartják a váltófűtést, akkor hogy lehet, hogy egyszerre romlik el az összes?
A MÁV-ról szeretnék írni. Én édesanyámmal vasárnap (december 20.-án) délután, a 17.23-kor (érkezési idő Budapestre 20.24), Pécsről Budapestre közlekedő Sophiane IC választottuk utazásunkhoz. A jegypénztárban a hölgy közölte velünk, hogy a vonat előreláthatólag késéssel fog indulni, ezért a helyjegyért nem kell fizetni.
A vonat valóban késéssel indult. 17.58-kor indultunk el Pécsről. Az úton Százhalombattáig semmi gond nem volt. Százhalombattán megállt a vonat (21 óra előtt néhány percel), majd néhány percel később a jegyvizsgáló tájékoztatta az utasokat, hogy forgalmi ok miatt bizonytalan ideig nem tudunk tovább indulni. A dolgot mindenki nyugalommal fogadta. Szinte már meg sem lepett.
Aztán úgy egy órás várakozás után, már mindenki kezdett nyugtalankodni, telefonálni. Valaki kiderítette, hogy 22.15-kor indul egy busz a pályaudvar mellől Kelenföldre. Sokan leszálltak és elmentek a busszal, sok emberhez el sem jutott ez az információ, vagy ha el is, akkor már a buszt lekéste. Bár úgy gondolom, hogy túl nagy jelentősége nem volt, hiszen a vonat összes utasa úgy sem fért volna fel rá.
Ennek ellenére többen leszálltak. Volt aki stoppolt, voltak akik összeálltak és taxit hívtak, vagy rokonuk jött érte. A jegyvizsgáló később sem tudott érdemi információval szolgálni.
Éjfélkor egy utastársunk jelezte, hogy jöttek érte autóval és még van két hely az autójukban. Így kapva az alkalmon elindultunk velük Budapestre. A körút üllői út csomópontban szálltunk ki 0.45 körül. Itt taxit fogtunk és azzal mentünk egészen hazáig.
Másnap telefonálásba kezdtem a MÁV-Start felé. Szerettem volna hangot adni az elöző estének. Az ügyfélszolgálatos megadta az e-mail címet, ahová írhatok. A kérdésre, hogy a vonat mikor ért fel Budapestre, nem tudott válaszolni. Mikor kártérítés felöl érdeklődtem, akkor azt mondta, hogy a jelentős várakozás nem a társaság hibája.
Azt is elmondta, hogy a késéseket a váltók okozták. Ekkor megkérdeztem tőle, hogy ha működik a váltófűtés, akkor is lefagy a váltó. A váltófűtés elromlott, mondta a hölgy. Ebbe úgy éreztem, hogy be lehet kapaszkodni. Megkérdeztem tőle, hogy ha rendesen karbanvan tartva a váltófűtés, akkor az nem romlik el. Így az, hogy elromlott úgy gondolom, hogy a MÁV hibája és nem az időjárásé.
Ok. Tisztában vagyok vele, hogy nem a közel 120 kitérő összes váltófűtése romlott el. Így ez nem lehet nagy alap. De azt a társaság elismerte (RTL híradó), hogy a váltók és a biztosítási rendszer, kialakítása miatt semmilyen megelőzést nem tudnak alakalmazni a fagy ellen, csak a seprűt.
Úgy gondolom, hogy a sok talicskázás helyett, amivel a pénzt hordják ki a társaságból, ahelyett talicskával lehetne behozni az olyan váltókat, amelyek ellen állnak a hónak és a fagynak. Nagyon rossz dolog bizonytalanságban ülni a vonaton, hogy mi lesz, főleg közel három órát. Nem beszélve arról, hogy másnap iskola, munka, így jó lenne időben hazaérni.
Nem beszélve arról, hogy a jegyárak lassan már annyira magasak, hogy inkább az otthon maradást választom az utazás helyett. A színvonal pedig fordítottan arányos a jegyárakkal. Ahogy az utóbbi emelkedik, az első úgy csökken. Egy teljes árú menetjegy 3380 forint Budapest és Pécs között. Erre jön még rá a pótjegy/helyjegy díja.
Elmondhatom, hogy ez volt a leghosszabb és legdrágább utam a két város között.
Üdvözlettel: SZ.B.
