Nem olyan régen landolt a postaládámban az alábbi levél. Utánajártam és azt az információt kaptam, hogy a különvonatot a rendezvényszervező cég rendelte meg, és fizette ki. A különvonatot a menetrend szerinti szerelvények az állomásokon várták be. Mivel a vonat sehol nem állt meg, így nem okozhatott nagy késést, maximum pár percet. De mégis érdekes, hogy miért kellett különvonatot beállítani, és miért nem lehetett a kocsit egy IC mögé csatolni. Nyilván nem a MÁV szervezte ezt így, de a Miniszter Úrnak is tanulságosabb lehetett volna egy ilyen utazás, és talán olcsóbb is, hiszen nem kellett volna a külön vonatért fizetnie a minisztériumnak. A lenti levél is mutatja, hogy ez az utasok és a vasutasok szemében pazarlásnak és  úrihuncutságnak tűník és a vasutat hibáztatják érte, pedig most egyáltalán nem kellene. Talán jobb lett volna ezt egy kicsit átgondolni, vasúti, minisztériumi és rendezvényszervezői részről is...

Helló!

Vasutas ismerősöm mesélte, és nagyon fölment bennem a pumpa, gondoltam megírom neked, mert szeretem néha megnézni a blogodat.

Szóval az volt, hogy múlt hét pénteken Szegeden volt valami nagy avatás, valamit építettek, és azt kellett átadni ünnepélyesen. Oda mentek vonattal a MÁV fejesek, meg talán még a miniszter is. Szegedre óránként megy a vonat, de nekik az nem volt jó, amivel a csóró nép utazik, hanem nekik kellett egy különvonat. Jó, még ez is rendben. Csakhogy Szegedre 1 sínpár megy, azaz a vonatoknak egymást kell kerülgetniük, nem lehet csak úgy repeszteni. Mivel sűrűn mennek a vonatok, egy csomószor várja egyik vonat a másikat már így is, szoktak is háborogni az utasok amiatt, hogy mi a francért várja egyik vonat a másikat olyan sokáig egy kis állomáson. Ráadásul minden vonat IC, és elég nevetséges amúgy is, mikor egy IC a pusztában arra vár, hogy a másik IC szemből megjöjjön végre.

Na mindegy, ez van, kellene nagyon építeni másik sínt.

Szóval a fejeseknek nem volt jó az IC, nekik saját külön bulijárat kell a nagy ünnepségre. A különvonatot úgy küldték el Szegedre meg vissza, hogy a fontos emberek vonata mindig zöldet kapott, a fizető utasok vonata meg félreállt, várt, késett. Egész napra tönkretették a szegedi vonalat, csomóan nem érték el a csatlakozásokat. Egyik IC-nek negyed órát kellett állni egy falusi állomáson, mert szemből jött a vezérekkel a különvonat, és a vasutasok számára egyértelmű, hogy ilyenkor kinek kell szívnia. Az utasnak.

Az persze ilyenkor nem baj, hogy épp pénteken utaznának a legtöbben, az se baj, ha vissza kell fizetni a késés miatt a helyjegyet, az meg pláne nem baj, ha mondjuk Cegléden nem várja meg az utasokat emiatt a csatlakozás.

Szerintem ebben az a legdurvább, hogy egy ember nem volt a vezérek közül, aki rájött volna, hogy az ő száguldozásukkal a saját vevőik járnak rosszul, akikből elvileg ők élnek. Második legdurvább, hogy a MÁV vezérek nem akarnak a saját IC-jükkel menni! Ők már fel sem ülnek arra a vonatra, ami elvileg a legjobb minőségű. Azért legalább egy IC-re illene néha felszállni! Néha ki lehetne próbálni, hogy mit kapnak a pénzükért az utasok.

A történet igaz, meg lehet kérdezni bárkit, aki akkor utazott, vagy arrafelé vasutas.

Üdv: Jenő