István jegyet vett online, csak a jegykiadó kioszk, na az nem akart működni. Nem volt nagy baj, csak 5 órája kifogyott a papír.... Sebaj kárpótlásul nesze neked 16 ezer forintos bünti... Egyébként, azt már csak halkan jegyzem meg, hogy nem lehetne bevezetni egy egyszerű dolgot ilyen esetekre? Nincs papír? Ok beballagok a pénztárba és a pénztáros már printeli is a jegyet??? 2009. Abszurdisztán, én így szeretlek
Tisztelt Fórumok!
A kelet-európai állapotok abszurditását a műveltebb közönség soraiból egyesek időnként úgy írják le, hogy ami itt folyik, az egyszerűen "kafkai", utalva ezzel a nagy író azon megfigyelésére többek között, hogy itt mindenki bűnös egy kicsit, és mindenkit meg is lehet büntetni minden különösebb aggály nélkül. Magam is éreztem ennek a sajátos szellemi klímának már néhány apróbb széllökését, de most egy tornádó erejével vágott gyomron a felismerés. Kis történetem a következő:
2009. február 21-én, szombaton Kecskemétre indultam. A vonat, amit kinéztem, 14.00-kor indult a Nyugatiból. Még aznap délelőtt megrendeltem a jegyet a kényelmes européer polgár kényelmét a végletekig kiszolgáló Internet segítségével. Mivel az internetes jegyrendelés a MÁV egyetlen innovatív fejlesztése az utóbbi nagyjából 30 évben, én nagyon megbecsülöm, és amikor csak tehettem, éltem is ezzel a szemfényvesztően gyors és nem mellesleg kulturált lehetőséggel. Eleinte semmi rendkívüli nem történt. Megkaptam a visszaigazoló e-mailt, benne a rendelési számmal. Megérkezvén a Nyugatiba a két kék színű terminálhoz járultam, hogy rutinos mozdulattal bepötyögjem a tízjegyű számot, amit követően kb. 3-5 másodperc múlva a gép már ki is köpi a jegyet. Most nem ez történt, ugyanis mindkét terminál kijelzőjén a műkődésen kívül, vagy valami hasonló felirat villogott. Felkerestem hát a jegypénztárat, ahol a készségesnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hölgy elrebegte a jól ismert varázsigét (ezt feltehetően a kommunikációs tréning első, egyben utolsó leckéje): "nem tudom, nem tehetek róla", annyit azért javasolt, hogy szálljak fel a vonatra, majd a kalauz segít. Segített is, de erről majd még később! Bátortalanul azért jeleztem ugyan, hogy mivel intercitiy vonatra vettem jegyet, nem igazán tudom, hova üljek, hiszen a dolog természetéből fakadóan nekem helyjegy járna. Válasz, mint előbb.
Felszálltam. Érkezett a kalauz. Kaptam tőle egy papírt, mi szerint igénybe vettem FIZETÉS NÉLKÜL!!! az utazást, de majd ha beküldöm valamiféle MÁV-központba ezt a papírt, és mellé leírom a foglalási számom, akkor ELTEKINTENEK A BÜNTETÉSTŐL!!! vagyis, ha nem küldöm vissza a papírt 30 napon belül, akkor 9000Ft-ra megbüntetnek...itt már hirtelen kezdetem talajvesztettnek érezni magam. kíváncsi természetű ember lévén azért megkérdeztem, hogy mi a baj a terminálokkal. kifogyott belőlük a papír-válaszolta a jegykezelő, és még a nagy esemény időpontját is elkottyintotta előzékenyen, tehát mindez de. 10-kor történt, ami azt figyelembe véve, hogy párbeszédünk elhangzására kb. negyed 3-kor került sor, legalábbis figyelemre méltó momentum.
mindenesetre levontam a megfelelő, bár ijesztő végkövetkeztetést, vagyis ha az ember a bankártyájával vesz egy jegyet, de történetesen nincs papír az automatában, akkor értelemszerűen bliccelővé válik (máris más lenne a helyzet, ha pl engednék, hogy ilyen esetben az utas is feltölthesse az üres autómatát néhány A4-es segítségével, ez még barátságosabbá tenné azt a közösséget, ami a rendszeres vonathasználók és a cég között már amúgy is fennáll).
további fejlemények: kétszer írtam e-mailt a megadott központ címére. válaszra se méltattak, csak az automatikus válasz érkezett meg mindig, hogy észrevételemet rögzítették. 30 napon belül postai úton elküldtem a kalauz által kiállított papírt, a rendelési számomat, bízva abban, hogy ellenőzik a vásárlást, és békén hagylak. Ma érkezett meg a szüleim lakására egy levél (nem velük élek, de mellékes), hogy akkor volt 7000Ft ki nem fizetett jegy (érthetlen összeg, utána lehet nézni, ráadásul 50%-os kedvezménnyel utaztam), és még 9000Ft büntetés, amiért ilyen kis huncut voltam. Tanulságot most inkább nem vonnék le.
Üdv:
Sz. István
