Azt már eddig is tudtuk, hogy a nemzetközi pénztárban való jegyvásárláshoz szükséges némi perverzió. De azt továbbra sem tudom megérteni, hogy miért egy nulla nyelvtudással rendelkező Joli nénit ültetnek be, aki már annyira fásult, hogy az utasban már Mordor Gonosz Urát látja? Velkám hángeri....
szia,
gondoltam írok arról, hogy mi történt velem kb. két hete.
Prágában volt egy megbeszélésem az adott hét keddjén de az autóm meghibásodása végett az utolsó pillanatban kiderült, hogy vonattal kell mennem. Kiderült, hogy nemsokára (1330-kor) indul is egy a Keletiből, így taxiba vágtam magam és 1305-re kiértem a pályaudvarra, gondoltam, itt már nagy baj nem lehet.
A taxis a nemzetközi jegypénztárnál rakott ki, úgyhogy még kerülnöm sem kellett. A sor rövid volt, úgyhogy megnyugodtam, de ez korai volt. Az előttem levő 3 embert kerek 20 perc alatt tudta kiszolgálni az idősődő pénztáros néni. Előttem egy japán srác állt, aki szerett volna Bécsbe eljutni. Amikor az ablakhoz ért, mutatta a kézzel írt papírt, hogy Wien és a vonat indulásának időpontját. A néni szépen érthetően, tagoltan visszakérdezett magyarul: HELYJEGYET KÉR? Majd a japán srác értetlen arcát látva tett egy apró szívességet és angolra váltott: SZÍT (sic!)? A srác még mindig nem értette, a hülye, úgyhogy megkérdeztem tőle angolul, hogy szeretne-e helyjegyet, mire mondta, hogy igen, néni írja, kiállítja.
Ezután már én jöttem, mondom gyorsan a néninek
én: kérek szépen egy jegyet a 1330-as prágai vonatra.
néni: az nem fog menni
én: miért??
néni: annyi idő alatt nem fogok elkészülni a jeggyel
én: ez most ugye vicc?
néni: várja meg a következőt
én: de az három óra múlva indul
néni: és?
én: ?????
néni: ????
én: tessék szíves lenni nagyon gyorsan megírni az a jegyet
néni: (néma átkozódás, fintorgás és szájhúzogatás)
1329-re készen lett a jeggyel, némi futás után elértem pont a vonatot, persze ennivalót vagy olvasnivalót már nem tudtam venni, de ez a legkevesebb volt a fentiek után.
Az egyik dolog, amit csak simán nem értek, hogy miért nem tesznek legalább a nemzetközi jegypénztárba nyelveket beszélő (a kedvességet nem is merem mondani) pénztárosokat.
Az viszont egyenesen felháborító, hogy a pénztáros nyényi éppcsak az arcomba nem röhög, hogy én hogy képzelem a vonat indulása előtt 5 percben megvenni a jegyemet. Mintha én lennék az ő vasútjukért és nem ők értem. Agyrém.
üdv,
Bálint