Krisztián az AVALA vezetője reagált kommentben, de szerepeljen postként!
Tisztelt hozzászólok!
Szeretném én is megosztani a véleményem erről a szombati esetről ami a 794-es AVALA IC-vel történt ott kint a nyílt vonalon, mert én voltam annak a vonatnak a mozdonyvezetője. Abban igazat adok, hogy egy ilyen eset megtörténhet a XXI. században Magyarországon, hogy 7 óra hosszat áll egy vonat fűtés és világítás nélkül a nyílt vonalon és engem is ugyanúgy felháborított, mint a panaszos utasunkat. Amikor megálltam a vonattal azonnal jeléeztem mozdonyrádión az irányításnak, hogy mi történt és, hogy előttünk és utánnunk is megrongálódott a felsővezeték. Ezekután semmi információt nem kaptun, hogy mi lesz velünk és mikor jön értünk a segélymozdony. A saját telefonunkon kellet informálódnunk a kalauzzal. A kalauzt és engem azért nem látott, mert a kalauz a vonat utolsó kocsijában volt ahol figyelő szolgálatott látott el, hogy ha a hátunk mögött jön valami azt megtudja állítani időben.
Többször jártam hátul az utolsó kocsiban, hogy mi a helyzet ott. A kalauz ott még a világítást és a fűtést is bekapcsolta akkumlátorról, hogy legalább az utolsó kocsi kilegyen világítva és hogy valamennyire melegebb legyen, mint kint a szabadban. Sőt! Sok utas mikor meglátta, hogy ott vagyok hátul és a kalauzzal beszélgetek, akkor odajöttek hozzám és megkérdeztek, hogy mit tudok és hogy mi lesz velünk. Én pedig készségesen megosztottam velük azt a csekély infót amit megtudtam. A panaszos utaunknak is meglehetett volna erre a lehetősége és szerintem nem is volt megtiltva, hogy nem hagyhatja el a helyét. Csak egy kicsit leleményesebbnek kellett volna lennie. Az étkezőkocsi pedig a Szerb vasút tulajdona volt és ezért nem osztogattak ételt és italt. Ezen felül ott is volt világítás igaz gyertyafénnyel és lehetett pénz ellenében ételt és italt is fogyasztani.
Akárhányszor végigmentem a vonat mellett mindig voltak utasok és próbálták elfogadni a helyzetet. És nem ő volt az egyetlen utas aki elment a vonatról de én láttam azt aki elment, hogy a kalauz megírta az igazolást. Én is szóltam amikor pár utas eldöntötte, hogy visszasétál Délegyházára, hogy aki akar az menjen és ne egyesével a sötétben hanem csoportba. Nekem is rosszul esett, hogy nem értesítettek a helyzetről és hogy mikor jutunk be valamelyik állomásra. Nagy felelősség volt ott akkor rajtunk és nekünk kellett a kalauzzal meghozni a döntést, hogy mi legyen. Azt pedig külön köszönöm azoknak az utasoknak, akik próbáltak engem is nyugtatni és hogy ne idegeskedjek.
A vasutasokat pedig nem kellene általánosítani, hogy mindegyik bunkó, tahó és tudatlan! Ez pofátlanság a kedves utastól is szerintem. Én bárkinek szívesen átadok egy szolgálatot és majd meglátjuk, hogy ők, hogy veszik az akadályokat és hogyan reagálnának bizonyos esetekben. Könnyű ám amásik oldalról prédikálni úgy, hogy nem tudja mi hogyan működik a vasúton.Itt elég egyszer hibázni az embernek és a következményeit már egy párszor mutatta már a média. Azt pedig, hogy a MÁV ahogy áll azt egyedül a magyar kormánynak lehet köszönni egyedül! A rendszerváltás óta csak a pénzt lopták ki belőle és nem az volt az érdekük, hogy egy stabil és komfortos céget csináljanak belőle. 30 -40 éves járműparkon dolgozunk néha embertelen körülmények között mielőtt még a kedves utas azt hinné, hogy milyen jó ott nekünk elől. Ezenkívűl 2 évente megkell felelnünk bizonyos követelményeknek (vizsgák) és ez nem kevés tudománnyal jár.
Szóval kedves komment írók először gondolják át, , hogy mit írnak ide és csak utánna vádaskodjanak felettünk! De erre van egy idézetem. "Az dobja rá az első követ aki nem bűnös". Én nagyon szeretem a munkám és mindig boldogan és jókedvűen megyek dolgozni, de az ilyen általánosítástól és lenézéstől udorodom!
De hát a magyar ember az már csak ilyen!Mindig a másikkal foglalkozik és nem a saját dolgával. Tisztelet a kivételnek! Sokmindent lehetne itt még taglalni, de valószinű senkit sem érdekel, meg lehet, hogy el sem hiszik. Pedig még sok mondani valóm lenne. Na majd legközelebb talán folytatom az én észrevételeimet, mert némelyik utassal is vannak ám problámák!
Jó éjszakát!