Tényleg öröm az ilyet olvasni!
Tisztelt Blogszerkesztő, (kissé kevésbé) tisztelt MÁV-Start Zrt., kedves útitársaim!
Nagyon sokszor a micsodám is tele van a vasúttal - jogosan -, és szidom az egész kócerájt, de úgy érzem, ugyanakkor kötelességem monitorra vetni a pozitív tapasztalataimat is, amelyek a közelmúltban értek. Elvégre néha jó is történhet a MÁV háza táján.
Szóval, 2008. február 26-án (kedden) utaztam Márkóról Budapest-Déli pályaudvarra a 9007-es gyorsvonattal (ind. 11.07). Miután felszálltam, rögtön jött a kalauz (mivel faluban lakom, ott nincsen jegypénztár, így mindig a vonaton kell megvenni a tikettet). Egy fiatal hölgyemény volt, vidáman tegezett, majd megvásároltam a jegyemet. Mikor hallotta, hogy egészen Nyíregyházáig utazom (röpke 400 km), poénkodtunk egy sort a távolság kapcsán. Egyszóval teljesen normálisan, kulturáltan viselkedett, ami nekem nagyon jólesett, mert volt már alkalmam jónéhányszor elég bunkó jegykezelőket kifogni. Lehet, hogy csak a ragyogó idő, a közelgő tavasz hatott ily pozitívan a lelkivilágára, de a lényeg, hogy régóta nem volt részem ilyen kedves vasúti dolgozóhoz.
A nap további része is kellemes volt (bár tudom, hogy nem ide tartozik, hanem a "testvérbloghoz", de röviden megemlíteném, hogy a 4-6-os villamoson az ellenőr is rendkívül udvarias és kulturált volt, további kellemes utazást kívánt stb. - ismét hüledeztem egy sort), majd örömöm akkor csapott át extázisba, amikor megláttam a Nyugati pályaudvaron a 14.20-kor induló Vércse IC-t, pontosabban annak fülkés vagonjait. Ezeket sokkal jobban szeretem, mint a termes kocsikat, ahol mindenki lát mindent. Persze ez magánügy, de ha már egyszer belelendültem, akkor leírtam ezt a - számomra - pozitívumot is :)
Végül, de nem utolsósorban még egy szívmelengető élmény: biztosan mások is találkoztak már azzal a hihetetlenül jó fej büfékocsis dolgozóval, aki - miközben a járgányt végigtolja a vonaton - egyfolytában nyomja a poénokat és a vicces beszólásokat. Ezekből most sem volt hiány pl. "tessék mosolyogni, nem temetésre megyünk" stb. Az elmúlt években is el-elcsíptem néha ezt a jóembert a vonaton, és most örültem, hogy ismét "találkoztunk". Nagyon jó ötletnek tartom, hogy próbálja feldobni egy kicsit az utasok hangulatát. Kár, hogy a többi dolgozó unott képpel szokta tologatni a kocsit :( De örüljünk neki, hogy legalább egy ilyen Móka Mikink van :) Egyszóval innen is köszönöm neki az élményt és a jókedvet, amit okozott!
Örüljünk a tavasznak és próbáljunk mi is pozitívabban szemlélni a dolgokat!
Üdv mindenkinek: Kata
