Azt már tudjuk, hogy a pályavasút felelős az utasok tájékoztatásáért. És azt is, hogy valljuk be elég bénák. Hogy hitünk ne inogjon meg, legyen példa Gregnant története.
Hello!
Csütörtökön gondolom sokan megörültek a hírnek, hogy nem lesz sztrájk, és haza tudnak menni. Én is így voltam ezzel, tehát péntek este a Nyugati felé vettem az irányt. A megcélzott vonat a 18:25-ös gyorsnak becézett vonat volt Szolnok-Nyíregyháza-Záhony felé. (Ceglédig gyors, utána két bokor kivételével mindenhol megáll.) Miután 18:11-12 körül megvettem a jegyet, irány a szokásos 11-es vágány. Amint arrafelé haladok, hallom, hogy a hangosbemondó a 17:50-es szegedi IC-nek 30 perc késést mond be, felsővezeték- szakadás miatt. Éreztem, hogy nem lesz egyszerű a helyzet, de még reménykedtem, hogy csak Cegléd után van a probléma. Amikor viszont megláttam, hogy a 11-esen nem áll bent vonat, tudtam, hogy Budapest és Cegléd közt történt a malőr. A nagy tájékoztató táblára felpillantva láttam, hogy vonatom, melynek 17:37-re kellett volna beérkeznie a 11-esre, hogy utána visszainduljon, 50 perc késéssel van kiírva.
Gyakorlott utazóként tudom, hogy lesz az 60 vagy 70 is, de arra számítottam, hogy majd gyorsan lecsatolják a mozdonyról, rákötik a másikra, és 10 perc állás után menesztik is, mint ahogy volt már ilyesmire példa.Ez mondjuk legkésőbb 19:00-es indulást jelentett volna. Közben hallom a hangosbemondóban (nem a gépi hang volt), hogy "Cegléd-Szolnok felé személyvonat indul a 14. vágányról." Odamegyek, mivel reménykedem, hogy ha az 18:15-kor elindul, akkor esélyem van Szolnokról hamarabb hazaérni, mint a gyorssal. Odaérve látom, hogy a vágány elejénél csak Cegléd van kiírva célállomásként, csakúgy, mint a nagytáblán. Megkérdezem a kalauzt, aki teljesen normálisan válaszolt (sajnos ez nagy szó), hogy nekik bizony "ceglédi vonatszámot adtak, de ha a hangos azt mondja, hogy Szolnokig megy, akkor addig megy, de ő erről nem tud", meg "még legalább 5 perc, mire indulunk, jobban jár, ha megvárja a gyorsat, mert azt megfordítják, és valószínűleg még Ceglédig lehagyja ezt itt, mert ez mindenhol megáll majd". A hangosbemondót itt, a 14-es vágány elején nem lehetett érteni sem egyébként. Hallgattam rá, bár ne tettem volna! (Ami nem a kalauz hibája, valószínűleg ő sem tudott sokkal többet, mint én.) Átbattyogok a 11-eshez, várom a vonatot a pályaudvaron keresztülfúvó sarkvidéki szélben. Nem mentem vissza a nagytáblához, hogy megfigyeljem, hogyan növelik minden 10 percben 10 perccel a késés kiírását, hogy ne húzzam fel magam, de az 50 perc már jócskán letelt, a Cegléd (és vajon Szolnok is?) felé tartó személy rég kiment, a szegedi IC után a 18:20-kor induló nyíregyházi is (szép adag késéssel, de) elhagyta a Nyugatit, ám a mi vonatunk sehol. Az aluljáró feljáratánál állva csak töredékeket lehetett hallani a hangosbemondó vartyogásából, mely néha a gépi, előre rögzített volt, néha nem. Egyébként meg attól nem jön hamarabb a vonat, ha hallom, mit mondanak. Néha lehetett érteni is, mit mondanak be éppen: például, amikor a 13- as vágányra bemopndtak egy Ceglédi személyt, miszerint "5 perc múlva indul, kérjük, szálljanak fel a vonatra", majd pedig "azonnal indul, kérjük, fejezzék be a beszállást." Sajnos a 13. vágányon nem volt azonban vonat, amire fel lehetett volna szállni... Végül beérkezett a mi vonatunk is 19:37-kor, azaz 120 perc késéssel. Már nem sokan vártak rá, vagy lehet, hogy csak többeknek odafagyott a talpuk a pályaudvar betonjához. Gyors le- és felszállás után várunk, 19:40-kor bejön mellénk egy IC, majd azt természetesen már menesztik is, 19:45-kor, mert már annak is megvan a maga késése. Jó, csak menjünk már! Biztos voltam benne, hogy akkor még mi is állunk 5 percet, ám már 19:55 volt, és még mindig nem mozdultunk a Nyugatiból. Ekkor újabb hangosbemondás: a tizenikszedik vágányról személyvonat indul Ceglédre 20:00-kor. Ezt nem a gépi hang mondta, tehát lehet benne valami, gondoltam, és kezdtem ideges lenni, nehogy már még egy bokorugró vonatot is kiengedjenek előttünk! Ekkor megtörtént a csoda, és 19:57-kor elindultunk. (92 perc késés eddig.) Zuglóig 20-30 km/h-s átlaggal eltötyörögtünk, majd onnan továbbindulva a Kerepesinél megálltunk. 10-15 perc után további vánszorgás Kőbánya-Kispestig, ahol szépen megvártuk, hogy a fent említett személyvonat beálljon mellénk a szomszédos vágányra, újfent feltornázva a vérnyomásom. Majd pedig majdnem leszálltam, amikor a következőt vettem ki az (itt is halk) utastájékoztató rendszer élő szavaiból: az x. vágányon álló gyorsvonat és az y. vágáynon álló személyvonat bizonytalan ideig állomásunkon tartózkodik. Kérjük szíves türelmüket és megértésüket." Szerencsére 2 percre rá elindultunk, de csak azért, hogy utána, még Ferihegy előtt, újfent álljunk egy negyed órát. Vecsést este kilenc óra után hagytuk el végül, és Ceglédig még egy kicsit rá is tettünk még a késésre. Útközben természetesen nem mentünk el álló, Cegléd felé tartó személyvonat mellett.
Végül 165 perc késéssel érkeztem haza, köszönhetően az Albertirsa és Monor közti felsővezeték-szakadásnak.
Utastájékoztatás rulez! üdv, greggrant
