Tisztelt Szerkesztőség!
Nem tudom mennyire ide tartozó az én esetem, ezt az oldalt ajánlották, így bizalommal fordulok Ön(ökhöz). Ma ( 2007.11.19 ) a 923-as gyorsvonattal utaztam Komáromból Tatabányára. A fülkében 5 osztálytársammal együtt ültem. Nekik bérletük van, nekem pedig édesapám ( mozdonyvezető ) révén arcképes igazolványom. Jött a kalauz ( aki nem igazán volt utasbarátnak mondható ), kérte osztálytársaimtól a bérletet, a diákigazolványt és igazolást arról, hogy iskolába járásra használják a bérletet. Szigorúan sorban adhatták oda a bérleteiket. Már ekkor furcsán néztek rám a tibbiek, hogy milyen stílusa van a kalauznak. Nem tudom, hogy a kalauznak köteles vagyok-e átadni az arcképes igazolványom, volt már máskor is, hogy elvették tőlem, édesapám azt mondta akkor : NEM adhatom ki a kezemből, hivatkozzak rá,és a kezemből megnézheti bárhogyan! Így is cselekedtem, amikor mutattam az igazolványom, szó nélkül húzta volna ki a kezemből, ha nem kapok utána, majd közöltem vele amit édesapám mondott nekem, mire azt válaszolta, hogy majd azon a vonaton amelyiken apám van szolgálatban nem kell átadnom de ő most elveszi. Én nem engedtem. Majd húzta tovább, és nézni akarta, közben segítettem neki hogy a hátulját is meg tudja nézni, ekkor rámripakodott, hogy ne szórakozzak én vele és egy hirtelen mozdulattal kirántotta a kezemből ( szó szerint) az igazolványom, majd kiszedte belőle az érvényességi bilétát és a fényképes részt is. Miután átolvasta, visszaadta és mondta, hogy erről a vonatról üzeni apámnak hogy hogy ő akkor is elveszi!
Nem tudom, hogy jól tettem-e amit, mindenesetre édesapám helyeselt, hogy nem hagytam magam!
Nem ért anyagi kár vagy akármilyen hátrány, de nem esett jól, hogy csak úgy kivette a kezemből, talán egy kérem szépen elhangozhatott volna...
Remélem, ez a nem nagy kaliberű esemény is valahol felkelti valakinek az érdeklődését!
Köszönöm!
Üdvözlettel: L.A.
Nem tudom mennyire ide tartozó az én esetem, ezt az oldalt ajánlották, így bizalommal fordulok Ön(ökhöz). Ma ( 2007.11.19 ) a 923-as gyorsvonattal utaztam Komáromból Tatabányára. A fülkében 5 osztálytársammal együtt ültem. Nekik bérletük van, nekem pedig édesapám ( mozdonyvezető ) révén arcképes igazolványom. Jött a kalauz ( aki nem igazán volt utasbarátnak mondható ), kérte osztálytársaimtól a bérletet, a diákigazolványt és igazolást arról, hogy iskolába járásra használják a bérletet. Szigorúan sorban adhatták oda a bérleteiket. Már ekkor furcsán néztek rám a tibbiek, hogy milyen stílusa van a kalauznak. Nem tudom, hogy a kalauznak köteles vagyok-e átadni az arcképes igazolványom, volt már máskor is, hogy elvették tőlem, édesapám azt mondta akkor : NEM adhatom ki a kezemből, hivatkozzak rá,és a kezemből megnézheti bárhogyan! Így is cselekedtem, amikor mutattam az igazolványom, szó nélkül húzta volna ki a kezemből, ha nem kapok utána, majd közöltem vele amit édesapám mondott nekem, mire azt válaszolta, hogy majd azon a vonaton amelyiken apám van szolgálatban nem kell átadnom de ő most elveszi. Én nem engedtem. Majd húzta tovább, és nézni akarta, közben segítettem neki hogy a hátulját is meg tudja nézni, ekkor rámripakodott, hogy ne szórakozzak én vele és egy hirtelen mozdulattal kirántotta a kezemből ( szó szerint) az igazolványom, majd kiszedte belőle az érvényességi bilétát és a fényképes részt is. Miután átolvasta, visszaadta és mondta, hogy erről a vonatról üzeni apámnak hogy hogy ő akkor is elveszi!
Nem tudom, hogy jól tettem-e amit, mindenesetre édesapám helyeselt, hogy nem hagytam magam!
Nem ért anyagi kár vagy akármilyen hátrány, de nem esett jól, hogy csak úgy kivette a kezemből, talán egy kérem szépen elhangozhatott volna...
Remélem, ez a nem nagy kaliberű esemény is valahol felkelti valakinek az érdeklődését!
Köszönöm!
Üdvözlettel: L.A.
