Sokszor találkoztam már én is a vonaton szaladgáló seftesekkel. Még a néma srácot a kis ajándékaival elviseli az ember, de egy drága, sok ócó-t már én sem bírom.
Tisztelt MÁV-Start Ügyfélszolgálat!
Az elmúlt hetekben-hónapokban örömmel tapasztaltam, hogy a Szob-Vác-Budapest vonalon közlekedő zónázó vonatok pontosan érkeznek, viszonylag tiszták, a jegyellenőrök udvariasak, nincsenek túlzsúfolva a vagonok... Én összesen ennyit várok el egy vasúttársaságtól és Önök ezen a viszonylaton ezt mind teljesítik is.
Azonban hadd ejtsek néhány szót egy számomra újkeletű problémáról, az ugyanezen az útvonalon közlekedő, de többnyire a nem zónázó vonatokon tevékenykedő árusokról. Csak egy példát említek: augusztus 14.-én a 18 óra 22-kor, Vácról induló és a Nyugati Pályaudvarra tartó személyvonaton utaztam. Elfoglaltam az ülőhelyemet, ekkor (a vonat elindulása előtt) egy kisebbségi fiatalember felajánlott nekem megvételre egy rugós kést 5000 Forintért. Közöltem, hogy erre nekem nincsen szükségem. Körülbelül 10 percig alkudozott velem, persze én mindig azt válaszoltam, hogy nincsen szükségem semmi ilyesmire. Az ár ekkor már csak hatszáz forint volt. Mikor látta, hogy nem megy velem semmire, szó nélkül kivette az ingzsebemből kilógó 500 forintost majd elment. Mivel rugós késeket árul, testi épségem megőrzésére való tekintettel eszembe sem jutott utána menni.
A vonat elindult és nem egész 5 percen belül mellettem termett egy szintén kisebbségi asszonyság, aki cipőfűzőt és zárjegy nélküli cigarettát kínált. Őt is több mint 5 perces kínos alkudozás után sikerült elhajtani. Ezt megcsinálta minden vagonban tartózkodóval, természetesen senki nem vett semmit tőle.
A következő versenyző egy vékony testalkatú, 40 év körüli hölgy volt aki valamilyen ágyneműhuzatot kívánt az utasokra sózni, olyan érvekkel, minthogy román útlevelével hadonászva igyekezett bebizonyítani határon túli magyar mivoltát. Újabb 10 perc kínos alkudozás után valamilyen oknál fogva ellopta a vonatjegyemet az asztalkáról és távozott vele. Én utánamentem és visszavettem tőle fizikai fölényemet kihasználva. Nincs lelkiismeret-furdalásom.
Ezután megjelent egy szintén határon túli mivoltát reklámozó idősebb úr, aki 30 centiméter hosszú konyhakés szettet szeretett volna eladni, bőröndben. Ez a tranzakció is 5 perces alkudozás után hullt hamvába.
A részletes felsorolást nem folytatva, összegzem az utazás alatt utastársaimnak és nekem eladni szándékozott termékeket:
- rugós kés
- cipőfűző
- cigaretta
- ágyneműhuzat
- konyhakés-szett bőröndben
- zseblámpa
- távcső
- távirányítós autó
- szerencsetalizmán
...és a szolgáltatási szektorból megemlítem a tenyérjóslást és a szemüvegtisztítást. Ez utóbbira úgy akartak rábeszélni, hogy nem is hordok szemüveget. Kínos.
Mindezeknek köszönhetően az egy órás út során egyetlen perc nyugtom sem volt, se nekem sem pedig utastársaimnak, továbbá megloptak 500 forinttal.
Hozzáteszem, hogy ez egy extrém eset volt, általában csak 2-3 árus mozog ezeken a vonatokon, mindazonáltal ennyit sem érzek megengedhetőnek, hiszen rendkívül kellemetlenné teszi az utazást.
A jegyvizsgáló az árusoktól nem kért jegyet, feltételezem hogy a legalapvetőbb értelemben sem tartózkodtak jogosan a szerelvényen.
Kérem, hogy tegyenek valamit a jelenség ellen.
Munkájukhoz sok sikert kívánva, köszönettel:
FP
