Akkor, amikor országosan gatyarohasztó meleg van és párolognak az agysejtek, melegrekordok dőlnek meg és harmadfokú hőségriasztás van érvényben országszerte, perzselnek az UV-B napsugarak, merthogy 8-as fokú extrém riasztás van érvényben, akkor úgy gondolnánk, hogy a MÁV-Start Zrt. mindent megtesz az utasaiért, hogy a fennakadások miatt kárpótolja és segítse az utasait.
Hát ez nem így van! Azt kell mondanom, hogy ez bizony sajnos nincs így! Nagyszerű, hangzatos ígéretekkel, marketing és pr maszlagokkal etetik a kedves utasokat, akik kénytelenek tűrni, hogyha nem jön a vonat, akkor akár ott rohadhatnak a tűző napon, mert nincs senki, aki illetékes lenne bármiben is, vagy egyáltalán tudna tenni valamit. Bárki, akit elérnek csak pingvinezni tud, azaz széttárni a karját, hogy ő ebben nem illetékes, és ez nem az ő hibája. Hát kérem, leginkább nem a fogyasztó hibája! És ha ráadásul még a vásárlók könyvét szeretné kérni az ember, akkor azt sem tudnak adni.
Idéznék a www.mavstart.hu oldalról: A rendkívüli meleg időjárásra tekintettel a személyszállító vonatok utasainak - amennyiben vonatuk előre nem látható okok miatt (műszaki zavar, vis maior) tíz percnél többet várakozik - ásványvizet biztosít a MÁV-START Zrt.
És ha előre látták, akkor száradj ki? (szerk.)
A valóság az, hogy nemhogy nem oszt vizet, de 2 és fél órán keresztül képtelen az utasokat bárminemű módon tájékoztatni, valamint a szembejövő vonatok mozdonyvezetői felháborodva közlik, hogy mit tudják ők, hogy miért késik, nem az ő dolguk, a központi információ pedig vagy nem elérhető, vagy nem tud olyan személyt kapcsolni, aki tud tájékoztatást adni, hogy mikor várható a késés kompenzálása.
Mindez után, ha az ember próbálja jogszerűen intézni az ügyet és kéri a vásárlók könyvét, akkor kiderül, hogy a vásárlói panaszatok intézésére a XXI. században, a MÁV Zrt.-nek nincs törvényben előírt vásárlók könyve.
Arról nem is beszélve, hogy az eset után a MÁV Start Zrt., a MÁV Zrt. honlapján próbáltunk utánanézni az ÁSZF-jüknek, de ilyet nem találtunk. Esetleg bárki találna, kérem linkelje be!
A történet leírása: Édesanyám 2007. július 18-án Fótfürdő állomáson, este, körülbelül negyed héttől várakozott, hogy Rákospalota-Újpest MÁV állomásra visszajuthasson (kb 10 km) az előre megváltott retúr menetjegyével. Miután később felhívott, hogy már másfél órája áll az állomáson a tikkasztó melegben és nem tudja mikor ér haza, mert valamiért nem járnak a vonatok. Gondoltam felhívom a MÁV Központi Információs vonalát, a 06 40 49 49 49-et, hogy tájékoztatást kérjek arról, hogy mi a késés oka és mikor küldenek mentesítő járatot.
Elég felháborító, hogy a helyi tarifával hívható számon több, mint fél percig a lehető leglassabban mondja, hogy melyik menü megnyomása esetén mit érek. Miután kiválasztottam a nekem valószínüleg legmegfelelőbbet várakoztam egy ideig, de hát senki se vette fel. Így gondoltam felhívom ismételten és rányomok az egyik menüpontra, akármi is az. Így is lett, S. Beatrix vette fel a telefont...
Nem akarnám nagyon részletezni, de először a hölgy nem volt képes megmondani, hogy miért késnek a vonatok. Aztán nyomatékos kérésemre, felhívott vkit, aki közölte, hogy a vonatok ott állnak Veresegyházán és 3 perc múlva indulnak, aztán S. Beatrix elszólásából kiderült, hogy ez az illető lecsapta neki a telefont, így azt, hogy mikor indítanak mentesítő járatot nem tudhattam meg. Közöltem vele, hogy engem nem érdekel kit kérdez meg, de engem ez az információ nem elégít ki.
Mivel beszélgetésünk tovább folytatódott, ezért eltelt a korábban említett 3 perc. Mert ugye kitartóan próbáltam elérni, hogy olyan emberrel tudjak beszélni, aki megoldást tud találni a problémámra. Hivatkozva arra, hogy 3 perces indulást ígértek kértem, hogy akkor most tájékoztasson, hogy feltehetőleg miért nem indultak mégsem a vonatok. Miután erre sem tudott kielégítő választ adni,.kértem, hogy a hölgy felettesével beszélhessek. De a hölgy elmondása szerint erről az egészről ő nem tehet és ő nem tud felettest kapcsolni, mert ugyan neki sok feletesse van, de most egyik sincs ott. Miután közöltem vele, hogy én elvárom, hogy megoldja a problémám és hogy korrekt módon tájékoztasson a vonatok késésének okáról, valamint oldja meg hogy Édesanyám haza tudjon jutni és ne kelljen a melegben egy olyan állomáson állnia többedmagával, ahol nincs rendesen ülőhely, nincs ivóvíz, azt a választ kaptam, hogy ebben nem tud segíteni.
Miközben telefonáltam felöltöztem, és kibicikliztem a Rákospalota-Újpest MÁV állomásra, - mivel a beszélgetés ugye igen hosszúra nyúlt, simán ki is értem - ahol a helyi irodából kijövő első embert, - azt hiszem talán ő volt a helyi állomásfőnök - kérdeztem a vonatok késésének okáról. Egészen korrekten elmondta, hogy mi a késés oka. Igaz, nem egyezett azzal, sem azzal, amit a telefonos kisasszony, S. Beatrix mondott, sem azzal, amit anyám ismerősének adtak tájékoztatásul. Ezután kérdeztem, hogy és mikor indítanak mentesítő járatot, de erre nem tudott választ adni, mert hogy ő ebben nem illetékes. Ebben a pillanatban az állomásfőnökség ajtajára néztem, mire ő egyből hozzá is tette, hogy itt szerinte senki sincs, aki ebben illetékes. Mondtam, hogy rendben, akkor menjünk be és hívjuk fel azt, aki ezügyben illetékes. Mondta, hogy nem tud olyat.
Ekkor döntöttem úgy, hogy kérem a vásárlók könyvét. Mire ő egyből javított, hogy panaszkönyvet. Mondom, nem, én a vásárlók könyvét kérem, melyet a 2005. évi CLXIV törvény a Kereskedelemről ír elő. Mondta, hogy nem, az bizony panaszkönyv és a pénztárnál lehet kérni.
Úgyhogy elfáradtam a pénztárhoz, ahol a hölgy átadta a talán „észrevételi könyvnek” csúfolt kemény karton borítású valamit. Elmondtam neki is, hogy én a vásárlók könyvét kérem, mert amit adott az nem felel meg a jelenleg hatályos kereskedelmi törvénynek, hiszen az átadott dokumentum nem volt jegyző által hitelesítve. Elmondtam neki, hogy véleményem szerint, ha nem tud adni a jogszabályoknak megfelelő vásárlók könyvét, abban az esetben szabálysértést követnek el és ilyen esetben értesíteni fogom a hatóságokat.
A hölgy felhívta a főnökét, aki szintén azt mondta, hogy ők márpedig csak ezt tudják adni. Mondtam, hogy rendben, akkor mivel úgy ítélem meg, hogy szabálysértést követtek el és nem találtam sehol a helyileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, valamint a jegyző telefonszámát, vagy erre utaló tájékoztatást a környező falakon, ezért hívom a rendőrséget.
Így is tettem, felhívtam a 107-et ahol elmondtam, hogy mi a problémám, és hogy szerintem szabálysértés történt és kérem, hogy amennyiben a rendőrség is úgy itéli meg, hogy valóban szabálysértés történt és mint hatóság hivatott ezügyben eljárni, akkor folytassa le a szabálysértési eljárást.
A 107 hívása és a diszpécserrel történő beszélgetést követően a IV. kerületi rendőrkapitányságot kértem, hogy kapcsolják – hiszen „Rákospalota-Újpest MÁV állomás”, tehát most vagy Újpest az illetékes hatóság, vagy a XV. Kerületi rendőrkapitányság. A IV. kerületi rendőrkapitányság elmondta, hogy továbbítják az ügyet a XV. kerületi kapitányságra, és majd ők eldöntik, hogy a kollégák hivatottak-e eljárni és, hogy kijönnek-e.
Két rendőr jött ki szolgálati kocsival, akiknek elmeséltem a történetet, hogy kértem a vásárlók könyvét és, hogy ehelyett mit adtak, valamint, hogy miért kértem a vásárlók könyvét. Ezután ők elmentek beszélni az állomásfőnökkel, ami közben megérkezett édesanyám is és persze mivel ő volt a szenvedő alanya ennek az egésznek, ezért ideges volt és kiabált. Szerintem mindenki meg tudja érteni, hogy mit érezhetett.
Mondtam neki, hogy nyugodjon meg, menjen a pénztárhoz és kérje vissza a jegy árát, bár nem tudom, hogy ilyen esetben erre kötelesek-e. A jegy árát készségesen visszaadta a pénztáros hölgy. Bár nem tudom minek tudható be, a rendőri jelenlétnek, vagy annak, hogy jogos volt a szerződéstől való elállás-e.
A végeredmény az lett, hogy az állomásfőnök kijött a panaszkönyvnek nevezett csúfsággal és mondta, hogy a MÁV Zrt. csak ezt tudja felajánlani a panasz rendezésére. Én elismételtem, hogy véleményem szerint itt szabálysértés történt, melynek kapcsán a rendőrség, mint hatóság e szabálysértés észlelése esetén, ha hatáskörébe tartozik, akkor ő hivatott eljárni. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy feljelentést a rendőrségen tehetek ilyen esetben, így kijelentettem, hogy a panaszkönyvbe mindenképpen írok, valamint a feljelentés lehetőségével mindenképpen élni kívánok.
A panaszkönyvbe a hirtelen összeszedett gondolataimmal tömören próbáltam megfogalmazni, valamint, hogy hogy véleményem szerint mi történt.
Miközben írtam a rendőrök bejöttek és elmondták, hogy felhívták a – nem emlékszem pontosan, talán – főtisztjüket és ő elmondta, hogy ez valóban szabálysértés, de ilyen esetekben nem a rendőrség hivatott eljárni, hanem a Fogyasztóvédelem, illetve a Magyar Vasúti Hivatal.
Így értünk késő este haza Édesanyámmal azon a napon, amikor mindenidők legmelegebb napjait éljük meg.
Nem tudom minek kell történnie ebben az országban ahhoz, hogy az ember elvárhassa, hogy ha egy járat kiesik, vagy késik, akkor arról tájékoztassák az utasokat, vagy legalább mentesítő járatot küldjenek. Nem tudom minek kell történnie, hogy olyan emberekkel beszélhessen az ember, akik kompetensek a fogyasztói panaszok ügyében és nem csak felemelik a telefont, hogy egy jót trécseljenek az emberrel. Nem tudom minek kell történnie, hogy édesanyámtól valaki is elnézést kérjen és kárpótolja az Őt ért kényelmetlenségekért!
Remélem levelem felrázza a kedves illetékes embereket és remélem minél több helyen visszhangja lesz annak, ami itt történik. Szándékomban áll a megfelelő hatóságoknál feljelentést tenni, és ezügyben várok minden segítséget azoktól, akik úgy érzik nem szeretnének hasonló helyzetbe kerülni!
Üdvözlettel, Captain Crash
A fogyasztovedelem.com fórum oszlopos tagja.