A képet, amit küldtem egy rakás fotó küzül kellett kiválasztanom, amit egy skót barátom készített tavaly nyáron a vonatainkról. Szegény nem tudta, mire vállalkozik, mikor megvettük a Budapest-Őriszentpéter retúr jegyeket. A történet ott kezdődik, hogy pár éve egyfolytában panaszkodott, hogy mennyire piszkosak náluk a vonatok, és szinte irtózik tőlük. Már akkor tudtam, hogy le lehet minden külföldit szoktatni az ilyen panaszokról, csak arra van szükség, hogy egyszer kipróbálja a MÁV-ot. Tavaly nyáron aztán ez meg is történt. Persze a vendégem végigfotózta az utat, de nem a magyar tájat dokumentálta, hanem a fülkéket. Ez volt az egyik kedvence: a rohadó elsőosztályú kocsi. Két hete újra elbátorkodott Magyarországra. Én már meg is feledkeztem róla, mekkora sokkhatás érte. Az ő egyik első kérdése viszont az volt, hogy azóta utaztam-e vonaton. Mikor megtudta, hogy hetente többször is, nem mert többet szólni :)
