MÁV utaspanaszok, késések, információk.

Új MÁV blog

Viszmajor

2007. november 12. - georgejr
2 centi hó 0 fok és a váltók beragadnak....

Üdv Mindenkinek!
 
Előrebocsátom, hogy igen ritkán vonatozom. Általában az autósok (sokat szidott, környezetszennyező stb.) népes táborát gyarapítom. Tegnap viszont kénytelen voltam a MÁV szolgáltatását igénybe venni, mert öreg kisautóm, hűséges társam rajtam kívül álló okok miatt tőlem 300 km-re tartózkodott. Ezt a 300 km-t (helyesebben ennek egy részét) kíséreltem meg vonattal megtenni. Most már tudom: hiba volt.
 
Egy Budapest környéki kisvárosból ingázom heti rendszerességgel Szlovéniába. Azt gondolom, ez a tény - a magyarországi tömegközlekedés tempóját, ésszerűségét, árát és megbízhatóságát tekintve - elegendő magyarázattal szolgál, hogy miért is járok egyébként autóval.

 
Mivel sokszor olvasok a blogban pénztárak előtt kígyózó sorokról, illetve emiatt lekésett vonatokról, előrelátó és felelősségteljes utasként (kac-kac) már vasárnap délelőtt megvettem a jegyemet kisvárosunktól Budapestig, illetve onnan tovább Nagykanizsáig. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ,,utazási szerződést kötöttem a MÁV-val" (kac-kac-kac), hogy 19.56 percre elszállít Nagykanizsára, ahol a párom várt (volna) rám.
 
Amikor dél körül havazni kezdett, már rosszat sejtettem. De legnagyobb meglepetésemre az utazás első felvonása teljes sikerrel zárult: a Nyugati pályaudvarra meglepően pontosan érkeztünk. Arra gondoltam, hogy ha a kis elővárosi vonattal így jártam, hát az IC-vel sem lehet semmi baj. Szeretett BKV-nk szolgáltatásait igénybe véve időben eljutottam a Keleti pályaudvarra, ahol a tájékoztató táblán próbáltam megkeresni a vonatot, amelyre a jegyem szólt. Az IC-pótjegyre azt írta a pénztáros hölgy: Kanizsa IC, indulás: 16.05. Ez természetesen nem szerepelt a táblán, ámde volt kiírva egy Zala IC, ami Keszthelyre indult 16.05 perckor. Gondoltam, ez lehet az a vonat, csak nem indul 2 IC egy időpontban egy irányba. Így is volt, a vágány végi információs táblán már szerepelt Nagykanizsa is. De a kiírás mások számára sem volt egyértelmű, legalábbis míg a vonat elejéhez értem, ketten szólítottak meg, hogy ez a vonat vajon az a vonat-e szerintem... Aztán később megtudtam, hogy a vonatot útközben szétkapcsolják, ezért itt még ,,két néven fut", de nem fért ki mindkét név a pörgetős táblára. (Két sorba kiírni meg persze luxus...) Mindegy, felszálltunk, meleg volt, égett a lámpa, sőt, még a mellékhelyiség is tiszta volt, volt víz, papír, kéztörlő, meg szappan. Ez utóbbi engem kissé a  már nagymamám által sem használt Ultra mosogatóporra emlékeztetett, de ne legyünk szőrszálhasogatók!) Szóval, igazi luxus, 520 forintot a hülyének is megér! És 16.05 perckor szép lassan kigördültünk a pályaudvarról. Boldogan helyeztem kényelembe magamat az ülésen, igyekeztem megfeledkezni a fehér fejtámlahuzatok ...hmm... kifogásolható tisztaságáról, melyen elmés utastársak a huzat kifordításával próbáltak segíteni. Arra gondoltam, hogy röpke 3 óra 51 perc, és ott leszek Kanizsán, ahol vár a kedvesem.
 
Az induló vonaton, az IC-ken megszokott módon három nyelven üdvözölt minket a MÁV Start Zrt., kellemes utazást kívánva. Azután pedig gondoskodott is erről.
 
Indulás után néhány perccel a vonat megállt. Pedig még nem kellett volna megállnia. És csak állt. Meg még mindig. Az utasok kezdtek találgatni, hogy mi lehet a baj. Gondoltuk, majd a vonat hangosbemondója esetleg tájékoztat, de erre semmi hajlandóságot nem mutatott. Biztos berekedt ebben a szibériai hidegben...
 
Kb. 3/4 óra ácsorgás után, mikor már mindenki a haját tépte, végigsétált a kalauz (szerencséje, hogy neki nem volt haja :) ), és elárulta a veszteglés okát: Kelenföld az időjárás okozta váltóproblémák miatt bizonytalan ideig nem fogad vonatokat. Hurrá. Aztán egyszer csak elindult a vonat, vérmes, de utóbb megalapozatlannak bizonyuló reményeket keltve a vonat utazóközönségében. Ugyanis 1-2 perc vánszorgás után ismét megállítottak bennünket. Mikor ez még egyszer megismétlődött, már szinte fásult egykedvűséggel fogadták az utasok, akárcsak a további információk teljes hiányát. Hacsak azt nem tekintjük informálásnak, hogy a hangosbemondó néha bemondta (szabad fordításban): senki nem tud semmit, fogalmunk sincs, melyik vonat mikor indul és mikor érkezik. A ,,tájékoztatás" utolsó mondata mindig az volt: ,,Kérjük, figyeljék a hangos utastájékoztatást!" (Ami persze megint csak azt mondta, hogy nemtom, nemtom, nemtom... ) Aztán természetesen megindult a telefonálás: ,,Apu, ne indulj el értem, nem tudom, mikor érkezem!" ,,Este 10 után van még busz az állomásról?" ,,Bocs, főnök, nem biztos, hogy holnap 7-re be tudok érni!" Az én kedvesem is csak hebegett, mikor 6 körül felhívtam, hogy még csak Kelenföld előtt vagyunk. (Tudom, ilyen kemény, sarki télben ezen nincs semmi csodálkoznivaló, de mentségére legyen mondva, hogy ő nem Magyarországon nőtt föl, vagyis nem a MÁV-nál szocializálódott... :) )
 
Közben az utasok hangulata a ,,sírva röhögünk" állapotba csapott át. Valamikor 6 óra után végre átvergődtünk a kérdéses, váltóproblémás szakaszon, és akadálytalanul folytathattuk az utunkat. Székesfehérváron megállván a vonat hangosbemondója még mindig betegszabadságon volt, de egyéb gondunk nem lehetett (eltekintve attól, hogy akkor már csekély 2 órás késésben voltunk). Közben a párom úgy döntött, nem vár 10-ig Nagykanizsán, hanem elindul elém, valahol majd csak összefutunk. Fehérvár után jött a kalauz, aki készségesen válaszolt a türelmetlen utasok kérdéseire. Tudta, melyik állomásra mikor fogunk érkezni, sőt arról is tájékoztatott, hogy ha nem utazom Kanizsáig, csak Siófokig, akkor a menetdíj-különbözetet a pénztárnál visszakérhetem.
 
A mellettem utazó fiatal társaság azon nevetett - jobb is, mint bosszankodni - , hogy reggel egy szarvast ütött el a vonat, amin utaztak, és ezért másfél órával hosszabbodott meg az útjuk. Akkor persze nem is álmodhattak kártérítésről, hiszen az nem a vasút hibája - de bezzeg most, most majd jól visszakérik az IC-pótjegyek árát! A kalauz kedvesen bár, de lehűtötte a lelkesedésüket, mondván, hogy a váltó működésképtelensége vis maior, arról sem a vasút tehet. Nem, persze. De akkor ki a büdös lóalkatrész????????????????
 
Fehérvár után ,,két utastárs kedvéért" beiktattunk egy rendkívüli megállót Lepsénynél, aztán pedig 8 óra pár perckor begördültünk Siófokra, amiről a vonat hangosbemondója is tájékoztatott!!! A párom kedvesen megjegyezte: nem egészen erről volt szó! Erre csak annyit tudtam válaszolni: végül is az időpont stimmel, csak a helyszín nem... Ezúton is köszönöm Neki, hogy még akkor is tudott ezen mosolyogni...
 
A pénztáros hölgy nagy nehezen kiszámolta és visszaadta a visszajáró pénzt, de természetesen csak a menetdíj-különbözetet. A IC-pótjegyre ő is azt mondta: VIS MAIOR. Szegény olyan bátortalanul csillogtatta meg latinos műveltségét, hogy magam is megsajnáltam, amiért ,,felsőbb utasításra" ezt kell mondania.
 
Lényeg a lényeg, hogy ezután jó másfél órás autózás következett, de nem ugrott elénk szarvas, nem kaptunk defektet, és hóakadály sem gátolt meg minket abban, hogy végre hazaérjünk. Viszont abban sem, hogy ezt itt és most megírjam nektek. Tudom, hosszú lett, de még mindig nem annyira, mint a tegnapi utazásom... :)
 
Egy apró kérdés azért felmerült bennem: biztosan jogos, hogy a szolgáltatást nyújtó fél (MÁV) maga állapítja meg, hogy a késés az ő hibája-e? Nem merülhet itt fel esetleg a részrehajlás gyanújának halvány árnyéka? Ha nem, hát nem, bocsánat....

A bejegyzés trackback címe:

https://mav.blog.hu/api/trackback/id/tr25226506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Balage85 2007.11.12. 15:41:10

Tegnap ott álltam kelenföldön a vonatod mellett, ki is nyitottam az ajtaját és bálltam melegedni, mert már 1 órája vártunk az avalára. :) El is küldtem a blognak a történetet, szerintem kint is lesz. :) Asszem kelenföldről 6 órakor indult tovább a zala ic, de csak 80 perc volt kiírva késének. :)

chipetke · http://mavsztrajk-e.wamma.hu/ 2007.11.12. 16:23:11

Vis major az édes anyukájuk rézveretes hátsó fertályába', azt!!!

Amíg a karbantartást elkummantják, addig nem lehet vis major! Tartsák karban a vágányokat, a gördülőállományt, a felsővezetéket, a pálya védterületét, aztán majd lehet vis majorról beszélni...

Amíg a dolog visszavezethető a karbantartás hiányára, addig nincs vis major!!!

Dilettáns banda... :(

osztovata 2007.11.12. 17:02:40

A kérdés inkább az: melyik vonat nem késik? Az elmúlt évben elég gyakran utaztam Bécsbe és vissza, ezek mégi csak nemzetközi vonatok, az ember azt hinné pontosak. Hát nem. A hivatalosan általában 2 óra 50 percig tartó úton eddig alegkisebb késés 20 perc volt, a legnagyobb 55 perc. Ez utóbbi 60km/óra átlagnak felel meg!Első alkalommal megkíséreltem reklamálni de persze jött a magyarázat, gondolom a jóistentől az ördögig mindenki felelős, csak a MÁV nem.

Tudom nem álmodhatunk TGV-ről mag Sinkanzen-ről, de azért ez mégicsak durva. Ha jóltudom kb 80 éve is ennyi volt a menetidő.

Arra is kiváncsi vagyok, hogy a schengeni határ bevezetése után vajon lerövidül a menetidő???

mokkercukker · http://theoneandonly.freeblog.hu 2007.11.12. 19:36:07

logika aztkovetelne hogy roviduljon, a (magyar) tapasztalat viszont azt mutatja hosszabbodni fog :)

Adani 2007.11.12. 23:16:15

Van olyan vonal is, ahol évtizedekkel ezelőtt mikor még a gőzös ment a vonalon jobb votl a menetidő mint ma ma modern technikával. Van ahol csak változatlan maradt 100 éve, mint pl. Oh-Szentes, lehet ezért is akarják megszüntetni, mert ez már égő. De ugye a jobb kéz nem tudja mit csinál a bal alapon azért egy drága felüljárót építünk a vonal fölé.

petya.bacsi 2007.11.13. 01:57:32

a mávnál minden vis maior. vagy műszaki ok. vagy forgalmi ok. az utas meg úgysem kap semmit. max. agyvérzést.