Hát ez lol, de tényleg. Miért van az, hogy a kedves kaller csak úgy beszól? Azt a leborult szivarvégit!
Üdv
a sztori néhány hónapja történt, de teljesen élénken emlékszem:
Állunk a barátnőmmel a nyíregyházi vasútállomás (felújított) peronján. Nemrég esett az eső, párás a levegő. Ahogy az szokásom, megsimogatom a barátnőm arcát, és hirtelen mindketten hátraugrunk, mert érezhetően rázzuk egymást. Nem úgy, mint amikor feltöltődik az ember ruhája, és ahogy hozzáér valakihez csípésszerű kisülés történik, hanem folyamatosan, és erőteljesen. Ismét kipróbáljuk, ugyanaz. Gumitalpú cipőnk van, fel nem tudom fogni, mi lehet.
Meg akarok kérdezni más álldogáló párokat is, de túlságosan gátlásos vagyok, gondolom, majd egy szakmabelit...
Fel is szállunk a Nyíregyháza-Budapest IC-re, elfoglaljuk a helyünket, nemsokára érkezik a kalauz. Kezeli a jegyet, alig vannak a vonaton, gondolom megkérdem, tud e erről valamit mondani.
Én: "elnézést, lenne egy kissé fura kérdésem"
Kalauz: "mondja"
Én: "ahogy álltunk a peronon, és hozzáértem a barátnőm arcához, rázott, elég erősen, mi lehet ennek az oka?"
Kalauz:"Há' nem kéne annyit dörgölőzni"
Én: "Nem, nem a ruha miatt töltődtünk fel, folyamatosan rázott, 10 percen keresztül, amíg álltunk"
Kalauz: "Nem kéne annyi füvet szívni" -és elmegy.
Magamat teljesen hétköznapi 26 éves fiatalembernek tartom, semmi extra, és ráadásul soha nem szívok füvet, még csak nem is dohányzom, inni is ritkán.
A szüleimtől jöttünk, teljesen konszolidáltan, vasaltan...
Máig nem tudom felfogni, a kalauz hogy engedhet meg magának ilyet.
Egyrészt bunkón beszól valakinek, aki egy jóindulatú kérdést tesz fel, bízva az ő hozzáértésében.
Másrészt meg továbbra sem tudom, mi volt ez a jelenség, de egészségesnek nem nevezném...
Üdv
Z.L.
